Az Egyesült Államok újabb vámhullámot indít el
Washington ismét jelentősen szigorítja kereskedelempolitikáját, és 10-12,5 százalékos új vámtételeket vezet be. Ez a radikális intézkedés több mint nyolcvan világgazdaságot érint majd, köztük olyan kulcsfontosságú partnereket, mint az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada, Mexikó, Ausztrália, Kína és India.
Az új kereskedelmi akadályok zökkenőmentesen kapcsolódnak az előző, ideiglenes tízszázalékos vámhoz, amelynek érvényessége péntek hajnalban lejárt. Donald Trump elnök adminisztrációja legújabb lépését az 1974-es kereskedelmi törvény 301. cikkelyére alapozza. A Fehér Ház a széles körű tarifák bevezetésének fő indokaként a kényszermunkához köthető áruk importja elleni fellépés szükségességét jelöli meg.
A korábbi vitatott intézkedésektől eltérően, amikor az elnök gyakran rendkívüli szükségállapotokra hivatkozott, ez a konkrét törvény elméletileg lehetővé teszi a külföldi gyakorlatokkal szembeni fellépést vizsgálat alapján. Feltétel azonban, hogy egyértelműen bizonyítható legyen: az adott termelési módszerek közvetlenül károsítják vagy hátrányosan megkülönböztetik az amerikai piacot.
A külföldi kormányok megkérdőjelezik az intézkedések jogszerűségét
A nemzetközi közösség reakciója nem váratott sokáig magára. A külföldi vezetők élesen vitatják nemcsak az időzítést, hanem magának az egész intézkedésnek a lényegét is. Az érintett országok érvelése ugyanakkor jelentősen eltér egymástól:
- Kanada azt állítja, hogy automatikusan mentesnek kellene lennie az új vámok alól, mivel már hosszú ideje rendkívül szigorú korlátozásokat alkalmaz a kényszermunkával előállított termékekkel szemben.
- Az Európai Unió azonnal hivatalos magyarázatot kért, hangsúlyozva, hogy Európa maradéktalanul teljesíti az érvényes transzatlanti megállapodásokból eredő kötelezettségeit.
- Norvégia magát a kivetett díjak jogi alapját vitatta, míg Ausztrália és Brazília az amerikai eljárást egyaránt teljesen megalapozatlannak minősítette.
Washingtonban emiatt meredeken növekszik a diplomáciai nyomás. A Fehér Háznak nehezen kell majd megindokolnia, miért alkalmazott általános vámokat a munkakörülményekkel kapcsolatos problémák kezelésére ahelyett, hogy a szokásos, sokkal pontosabban célzott szankciókat vette volna igénybe.
Matthew Holmes, a Kanadai Kereskedelmi Kamara ügyvezető alelnöke ebben az összefüggésben a nemzetközi közösség egységesebb és megfontoltabb fellépésére szólított fel.
„Ha a valódi cél a kényszermunka felszámolása, akkor a figyelmet a bevált multilaterális mechanizmusokon keresztüli összehangolt megközelítésre kellene összpontosítani, nem pedig az egyoldalú lépésekre” – hangsúlyozta Holmes.
A vámok sorsáról ismét a bíróságok dönthetnek
A jelenlegi helyzet egyúttal újra feléleszti az Egyesült Államokban zajló mély alkotmányos vitát a hatalommegosztásról. Az Alkotmánybíróság már idén februárban leállította Trump korábbi, túlzott vészhelyzeti hatáskör-alkalmazását. A bírák akkor egyértelműen kimondták, hogy a béke idején történő vámkivetés kizárólagos joga a Kongresszust illeti meg, nem pedig az éppen hivatalban lévő elnököt.
A Kereskedelmi Világszervezet korábbi vezérigazgató-helyettese, Alan Wolff a közelmúltban készített elemzésében rámutatott, hogy ez a legújabb lépés is valószínűleg a bírósági rendszer kemény ellenállásába fog ütközni. Szerinte a kényszermunkára hivatkozó vámbevezetés az elnöki hatáskörök újabb szemléletes túllépését jelenti.
„Ha ezek az új vámok bíróság elé kerülnének, nagy valószínűséggel az amerikai Legfelsőbb Bíróság határozottan megsemmisítené őket” – fejtette ki a nemzetközi kereskedelem elismert szakértője.
Döntő szerepet játszhat végül az amerikai állampolgárok belső elégedetlensége is. Egy közelmúltban végzett átfogó közvélemény-kutatásból ugyanis kiderült, hogy az amerikaiak tíz közül hét Trump vámolitikáját tartja a jelenlegi áremelkedések fő okának.
A Fehér Ház döntése így minden bizonnyal egy összetett eseményláncolatot indít el. A következő hetekben nemcsak bonyolult bírósági perek és hivatalos mentességi kérelmek özönére lehet számítani, hanem esetleg a felháborodott kormányok részéről kemény megtorlási intézkedésekre is.
