Amit eszünk – és mikor esszük
Mindennapi étrendünk számtalan módon befolyásolja szervezetünk működését. Amikor egészségesebben szeretnénk élni, legtöbbször csak arra figyelünk, mi kerül a tányérunkra és mekkora adagban. A táplálkozástudomány tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az apró szokásbeli változtatások hosszú távon fenntarthatóbbak, mint a drasztikus diéták.
A szakértők ezért folyamatosan kutatják, hogyan függ össze napi ritmusunk az általános egészségi állapotunkkal. Különös figyelmet fordítanak azokra a tényezőkre, amelyek az életkor előrehaladtával egyre nagyobb szerepet játszanak. Az Egyesült Államokban működő Rutgers Egyetem kutatói nemrég igen figyelemre méltó eredményeket tettek közzé: hat hónapon keresztül alaposan megfigyeltek 47, ötven és hetvenkilenc év közötti nőt.
A kutatás felépítése
Minden résztvevő túlsúllyal vagy elhízással küzdött, és a kísérlet keretében mindenki nagyjából napi 500 kalóriával csökkentette a szokásos energiabevitelét. A vizsgálat kulcseleme azonban az volt, hogy a nőket két csoportra osztották az étkezés időzítése szerint.
Az egyik csoport minden étkezését egy kilencórás időablakban fogyasztotta el – jellemzően délelőtt tíz és este hat óra között. A másik csoport a hagyományosabb, tizenkét órára elosztott étkezési rendet követte.
Váratlan különbségek az agyi működésben
A fogyás szempontjából mindkét csoport hasonlóan teljesített: a nők átlagosan hét kilogrammot adtak le. Az igazi meglepetést viszont a kognitív tesztek eredményei hozták, ahol szembeötlő eltérések rajzolódtak ki.
Azok a résztvevők, akik rövidebb időablakban étkeztek, mérhetően jobb eredményeket értek el a térbeli tervezés és a problémamegoldás területén. A kutatók emellett erősebb teljesítményt tapasztaltak a tanulási képességet és az általános memóriát vizsgáló teszteken is.
Sue Shapses professzor asszony, a Rutgers Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a megfigyelt hatások ugyan mérsékeltnek mondhatók, mégis rendkívül ígéretesek. Az eredmények ugyanis arra utalnak, hogy az időkorlátos étkezés segíti a mindennapi élethez szükséges információk előhívását, és csökkenti a figyelmet igénylő feladatoknál elkövetett hibák számát.
A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy feltárja: pontosan milyen mechanizmus révén hat ennyire az étkezés időzítése az elménkre. A legvalószínűbb magyarázatok a következők:
- Biológiai óra: A szervezet természetes ritmusainak jobb összehangolódása.
- Anyagcsere: A tápanyagok hatékonyabb feldolgozása.
- Gyulladás: A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok általános csökkenése.
Biztató eredmények, de óvatosság is szükséges
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az étkezésre szánt időkeret lerövidítése elérhető és praktikus módszer lehet a közép- és idősebb korú, túlsúlyos személyek számára kognitív egészségük támogatásához. A pozitív hatás hátterében a vércukorszint jobb szabályozása és az erek megfelelőbb működése is állhat.
Wendy Hall, a King’s College London elismert táplálkozástudományi szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy érdemes fenntartani az egészséges szkepticizmust. Hangsúlyozza: a neurológiai különbségek klinikai jelentőségének végleges igazolásához az összegyűjtött adatok mélyrehatóbb elemzésére lesz szükség.
Bár természetes korunkon és genetikai adottságainkon nem tudunk változtatni, az orvosi statisztikák egyértelműen fogalmaznak. A szakértők szerint a demenciás esetek akár felét meg lehetne előzni, vagy legalábbis jelentősen késleltetni. A legfontosabb eszközök továbbra is a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és az egészséges testsúly hosszú távú fenntartása.
