A kereskedelmi vita egyre élesebb fordulatot vesz
A régóta szövetséges két ország közötti kereskedelmi konfliktus egyre komolyabb méreteket ölt. Donald Trump nemrég még azt is javasolta, hogy az ontariói tavat nevezzék át és csatolják az Egyesült Államokhoz. Erre válaszul Mark Carney kanadai miniszterelnök rendkívül határozott hangon reagált a Washingtonból érkező egyre agresszívabb retorikára.
A feszültség akkor eszkalálódott igazán, amikor amerikai tisztviselők elkezdtek Ottawát gúnyolni a közösségi médiában. Carney nyilvános nyilatkozatában egyértelműen felszólította a Fehér Házat: hagyják abba a mémek terjesztését, a rosszindulatú célzásokat és az erőfitogtatás látszatát. Szerinte ez az egyetlen lehetséges alapfeltétele annak, hogy a két fél visszatérhessen a komoly kereskedelmi tárgyalásokhoz.
Összeomlott tárgyalások és személyeskedő hangnem
Ez az éles hangvételű üzenet azután érkezett, hogy a gazdasági tárgyalások augusztus végén teljesen megfeneklettek. Azóta Trump adminisztrációjának képviselői rendszeresen gúnyt űznek északi szomszédjukból. Az Ontario-tó átnevezési ötletén túl arra is figyelmeztették Kanadát, hogy egy jóval nagyobb és erősebb riválissal szemben egyszerűen nem nyerheti meg a gazdasági csatát.
Az egyik különösen nagy visszhangot kiváltó bejegyzésben Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter közzétett egy fotót két kanadai kadétról azzal a felirattal, hogy „ez a valóság”. Carney ezt azonnal elítélte, és méltatlannak nevezte az ilyen viselkedést.
Gazdasági összecsapás nagy tétekkel
Washington azonban nem mutat semmiféle visszavonulási szándékot — inkább tovább szítja a tüzet.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egy nemrégiben adott televíziós interjúban visszavágott. Azt állította, hogy a kanadai vezető amerikai részről alaposan „megkapta a magáét szóban”. Ehhez még azt a csípős megjegyzést is hozzáfűzte, hogy végső soron maga Carney volt az, aki elsőként emlegette a háborús állapotot.
Az óriási nyomás ellenére a kanadai miniszterelnök egy tapodtat sem hajlandó engedni. Beszédében hangsúlyozta, hogy az amerikaiak drasztikus követeléseinek teljesítése gazdasági katasztrófával érne fel. Véleménye szerint ez odáig vezetne, hogy a kanadai vállalkozásokat fokozatosan felszámolnák és kiszorítanák a hazai piacról.
Carney határozottan ellenezte azt is, hogy bárki megpróbálja korlátozni országa globális kereskedelmi kapcsolatait. Leszögezte: teljes szuverenitással rendelkező államként Kanada szabadon választja meg, hogy kivel köt szabadkereskedelmi megállapodást.
Új politikai realitás rajzolódik ki
A kanadai munkavállalók és az ipar közben felkészülnek egy hosszadalmas, gazdasági súrlódásokkal teli időszakra.
Bea Bruske, a Kanadai Munkaügyi Kongresszus elnöke nyilvánosan figyelmeztette a szakszervezeti vezetőket: ne számítsanak a gyors visszarendeződésre a régi kerékvágásba. Ezzel a miniszterelnök aggodalmait is tolmácsolta. Az Egyesült Államokkal kialakult jelenlegi feszült viszonyt úgy jellemezte, mint egy teljesen új normalitást, amelyhez mindenkinek hozzá kell szoknia.
Mark Carney határozott nemzetközi fellépése mögött egyre erősebb hazai politikai támogatás is áll. Pártja nemrégiben fontos győzelmet aratott három kulcsfontosságú időközi választáson. Ez a siker jelentősen megerősítette parlamenti pozícióját — különösen most számít ez sokat, amikor kemény megtorlóvámok lépnek életbe, és a határon túlról folyamatosan fenyeget az úgynevezett gazdasági annexió réme.
