A Washington és Teherán közötti béketárgyalások súlyos csapást kaptak. Az amerikai elnök váratlan feltétele gyökeresen átírja az eddigi diplomáciai helyzetet, és komoly bizonytalanságot visz a tárgyalótermekbe.
A befagyott amerikai–iráni párbeszéd újraindítására tett kísérletek hétfőn teljesen váratlan fordulatot vettek. Trump elnök kemény feltételt szabott bármilyen jövőbeli megállapodáshoz: határozott követelésként fogalmazta meg, hogy a közel-keleti nagyhatalom fizessen tetemes kártérítést az évtizedeken át tartó vérontásért és a regionális konfliktusokhoz köthető károkért.
Ez a meglepő húzás éppen akkor érkezett, amikor a két szembenálló fél folyamatosan cserélgeti egymással a szélesebb körű békemegállapodásra vonatkozó ellentétes igényeit. A stratégiai szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szoros mielőbbi újramegnyitásának esélye így egyre inkább szertefoszlani látszik.
A Fehér Házban tartott, nagy figyelemmel kísért beszédében az amerikai elnök hangsúlyozta: az iráni rezsimnek kártérítést kellene fizetnie az elmúlt fél évszázad során az erőszakos eseményekben elszenvedett sérelmekért. Álláspontja szerint egyértelmű pénzügyi kompenzáció szükséges minden olyan veszteségért, amely az elmúlt ötven évben keletkezett.
Az amerikai adminisztráció szerint a kifizetések elsősorban az érintett civil lakosságot, de az amerikai katonai személyzetet is érintenék. Ha igazolható kár keletkezett, Iránnak azt maradéktalanul meg kell térítenie. Trump később közösségi oldalain tovább részletezte gondolatait, és a károsultak hosszú listájához hozzávette a libanoni, szíriai, jemeni és gázai áldozatokat is.
Idegesség az olajpiacokon
A követelések körüli legújabb éles összecsapás érthető módon megtépázta a piaci optimizmust, és a kereskedelmi hajók szabad áthaladásának kilátásai ismét bizonytalanná váltak. A tőzsdei szereplők gyorsan reagáltak a fokozódó geopolitikai feszültségre. A nyersolaj ára hétfőn a kereskedési nap végén mintegy öt százalékkal emelkedett.
Nem meglepő ez a reakció: a Hormuzi-szoroson a jelenlegi válság kitörése előtt a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításainak teljes egyötöde haladt át. A hajózás ebben a szűk átjáróban az idei harcok kezdete óta súlyosan megbénult, amelynek hatásait a globális gazdaság is egyre jobban megérzi.
Teherán eközben az ománi közvetítőkkel tárgyal a biztonságos áthaladás új szabályairól. Az iráni diplomaták azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy Washingtonnak először feltétel nélkül teljesítenie kell saját követelményeiket. Ezek között szerepel a szankciók teljes feloldása, a katonai fenyegetések végleges megszüntetése és a megfelelő pénzügyi kárpótlás.
Esmaíl Bagháí, az iráni külügyminisztérium szóvivője ígéretesnek nevezte az ománi tárgyalások alakulását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végleges aláíráshoz még több technikai részletet kell rendezni. Az amerikai tisztviselők ugyanakkor határozottan és következetesen elutasítanak minden olyan forgatókönyvet, amely Teherán számára lehetővé tenné, hogy az áthaladó hajóktól magas díjakat szedjen be.
A nyomás mindkét oldalon egyre elviselhetetlenebb
A jelenlegi adminisztráció óriási nyomás alatt van, hogy a húzódó konfliktust és a gazdasági veszteségeket még a fontos novemberi választások előtt lezárja. Az emelkedő üzemanyagárak ugyanis az Egyesült Államokban robbanékony politikai témává váltak. Különösen a vidéki területek lakói érzik ennek hatását, akik hagyományosan a republikánusok stabil szavazói bázisát alkotják.
Bill Keating demokrata kongresszusi képviselő ezt a váratlan fordulatot a harctéri és tárgyalóasztal melletti valóság megváltozásának egyértelmű jeleként értékeli. Szavai szerint a világ élőben figyeli, ahogy a hatalmas körülmények súlya alatt egy csendes meghátrálás veszi kezdetét.
Bár júniusban sikerült törékeny tűzszünetet kötni, a kétoldalú kapcsolatok továbbra is mélyponton vannak. Az Egyesült Államok ezt követően ismét blokád alá vette az iráni hajókat. Irán cserébe makacsul folytatja rakéta- és drón-csapásait az amerikai szövetségesek ellen a régióban. Ráadásul az átjárón áthajózni próbáló kereskedelmi hajók is célponttá válnak, ha nem rendelkeznek kifejezett iráni engedéllyel.
