Milliárdok érkeztek az állami kasszába „önkéntes” adományok formájában
Orosz üzletemberek és magánalapítványok milliárdokat öntöttek az állami költségvetésbe, miután sürgős felhívást kaptak a folyamatban lévő konfliktus finanszírozására.
Oroszország szövetségi költségvetésébe megdöbbentő mértékű pénz áramlik az úgynevezett önkéntes befizetések révén. Az ukrajnai katonai invázió már az ötödik évébe lép, Moszkva pedig kétségbeesetten keres minden lehetséges módot arra, hogy a hadgépezetet működőképesen tartsa. A magánadományok váratlan hulláma jól mutatja, mekkora pénzügyi nyomás nehezedik a Kremlre a meredeken emelkedő háborús kiadások miatt.
Rekordösszegű önkéntes befizetések
Augusztus közepéig 383,69 milliárd rubel folyt be a szövetségi kincstárba önkéntes befizetések formájában. Ez átszámítva nagyjából 4,5 milliárd dolláros költségvetési bevételt jelent. Az összeg teljesen példátlan ugrást képvisel: másfélszerese a 2025-ös teljes évre összegyűjtött teljes befizetésnek.
A pénzek zöme azt követően kezdett Moszkvába áramlani, hogy márciusban erőteljes felhívás hangzott el az orosz üzleti élet vezető képviselői felé. Az Orosz Ipari és Vállalkozói Szövetség megerősítette, hogy az összegyűjtött forrásoknak igen sokféle eredete van. A hatalmas vállalatokon kívül hétköznapi magánszemélyek és különböző családi alapítványok is aktívan részt vesznek ebben a háborús gyűjtésben.
A finanszírozás szerkezete meglepően lazán szabályozott. A szövetség elnöke, Alekszandr Sohin kifejtette, hogy a nagyobb adományozók teljes szabadságot élveznek az átutalt összeg meghatározásában. A vállalati döntések állítólag kizárólag az aktuális pénzügyi helyzetüktől és üzleti kapacitásuktól függnek.
Egy hatalmas költségvetési hiány befoltozása
Az, hogy a kormány pontosan hogyan osztja el ezeket a milliárdokat, szigorúan őrzött titok marad. A kiszivárgott információkból azonban egyértelmű, hogy a nemzeti költségvetés a rendkívüli katonai kiadások miatt mély hiányba süllyed. Vlagyimir Putyin inváziójának gazdasági terhe a háború közeledő ötödik évével folyamatosan súlyosbodik.
A szükséges tőke előteremtése érdekében a kabinet további drasztikus intézkedések bevezetését fontolgatja. Különösen egy pénzügyi szektort célzó különadó bevezetése kerül szóba, amely arra kényszerítené a bankokat és a magas nyereséggel működő intézményeket, hogy bevételeik jóval nagyobb hányadát adják át az államnak.
A tervezett elvonások újabb kemény csapást jelentenének egy olyan gazdaságnak, amely már most is súlyosan terheli a hétköznapi embereket. Az orosz elnök korábban már széles körben emelte meg mind a személyi jövedelemadót, mind az általános forgalmi adót. A Kreml mára egzisztenciálisan függ ezektől a fiskális megszorításoktól és adóemeléstől, ha fenn akarja tartani a háborús gazdaságot.
Hogyan született az adománygyűjtés ötlete?
Az adományok mögötti eredeti elképzelés egy zárt körű üzleti csúcstalálkozón fogalmazódott meg az orosz üzleti élet legfőbb képviselőivel. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov határozottan cáfolta, hogy az elnök személyesen követelte volna a pénzt, de elismerte, hogy az ötletet az egyik jelenlévő vállalkozó vetette fel, amelyet az államfő aztán lelkesen fogadott.
A független újságírók azonban egészen más képet festenek arról, mi történt valójában a zárt ajtók mögött. A titkos megbeszélésen állítólag az orosz vezető magabiztosan kijelentette, hogy a harcok könyörtelenül folytatódnak. Az ott jelenlévő milliárdosoknak pedig megígérte, hogy hadserege végül az egész Donbasz régió felett hatalmat szerez.
E határozott bejelentést követően állítólag Igor Szecsin, a Rosznyeft állami olajóriás vezérigazgatója – akit a Kreml egyik legközelebbi szövetségesének tartanak – szólalt fel elsőként. Minden jelenlévő oligarchát azonnali pénzügyi támogatásra szólított fel a katonai műveletek érdekében. Megjegyzendő azonban, hogy bár az állam sikeresen biztosítani tudta ezeket a hatalmas magánbefektetéseket, az orosz hadsereg a 2022-es invázió kezdete óta mindmáig nem érte el fő stratégiai céljait.
