Miért maradtak otthon a vásárlók?
A napsütéses nyári napok általában az utcára csábítják a briteket, ám a tikkasztó kánikulának pontosan ellentétes hatása van. Amint a hőmérő megközelíti a harmincöt fokot, a megszokott napi rutinok gyorsan felbomlanak. Az emberek árnyékos menedéket keresnek, és mindent megtesznek azért, hogy a forró délutánokat valahogy elviseljék.
Elnéptelenedő városközpontok
A múlt hónapban tombolt extrémhőség szó szerint kiűzte a vásárlókat a hagyományos brit belvárosi bevásárlóövezetekből. A brit kiskereskedelmi piac elemzési adatai egyértelmű tendenciát mutatnak. A főbb bevásárlóutcák forgalma júliusban 3,8 százalékkal csökkent, folytatva ezzel a júniusi még markánsabb, 6,2 százalékos visszaesés trendjét.
Az összes üzlettípusban összesített vásárlói szám éves összehasonlításban 2,1 százalékkal mérséklődött. A hagyományos bevásárlóközpontok is szenvedtek, ugyanakkor a külvárosi kereskedelmi zónák növekedést könyvelhettek el. A fogyasztók azokat az üzleteket részesítették előnyben, ahol kényelmes parkolás és mindenekelőtt klimatizált légkör fogadta őket.
A visszaesés a nagyvárosokban volt a legszembeötlőbb. London szenvedett a legtöbbet, ahol a forgalom 5,3 százalékkal zuhant. Az ok egyszerű: a túlfűtött metrón és vonatokon való közlekedés ezekben a körülményekben sok ember számára elviselhetetlenné vált. Míg Anglia egésze háromszázalékos csökkenést mért, Skóciában és Észak-Írországban a számok ezzel szemben enyhén emelkedtek.
A kereskedelmi szervezetek képviselői megerősítik, hogy a hőhullám különösen a városok főbb artériáit sújtotta keményen. Az ingázás annyira vonzóvá vált, hogy a vásárlók és az utazók jelentős része inkább teljesen korlátozta a szabadban való mozgását.
Átterelődés az online vásárlás felé
A forró utcákon való kóborlás helyett a fogyasztók az otthon kényelmét választották, és tevékenységüket az internetre helyezték át. Ez a tendencia azonnal megmutatkozott a vezető kiskereskedelmi szereplők pénzügyi eredményeiben.
A Next láncnak például idén már harmadszorra kellett felfelé módosítania nyereség-előrejelzéseit. A siker mögött meglepően erős digitális értékesítési teljesítmény áll, amelyet olyan kapcsolódó márkák generáltak, mint a Gap, a Reiss vagy a Joules. Ez teljes mértékben kompenzálni tudta a hőhullám idején üres fizikai üzletekből kieső bevételkiesést.
Nem minden szektor szenvedett azonban az időjárás miatt. Különösen az élelmiszer-áruházak és az elektronikai üzletek tapasztaltak hatalmas tömegeket. A vásárlók nagy mennyiségben vásároltak hűtött élelmiszereket, üdítőitalokat, asztali ventilátorokat és légkondicionáló egységeket. A spektrum másik végén a bútor- és kerti növényeket forgalmazó kereskedők találják magukat, akiknek forgalma drasztikusan visszaesett, amit a tartós aszály és az általánosan emelkedő megélhetési költségek együttesen okoztak.
Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb szélsőséges időjárási ingadozásokat hoz Nagy-Britanniába. A kereskedők ezért kénytelenek masszívan befektetni korszerű hűtőrendszerekbe, hogy fiókjaikat üzemeltetni tudják. A kiskereskedelmi szakértők azonban paradox helyzetre hívják fel a figyelmet. A jelenlegi adórendszer anyagilag bünteti az ingatlantulajdonosokat ezekért az elengedhetetlen technológiai beruházásokért magasabb elvonásokon keresztül, ami egyre erősebb nyomást kelt a brit kormánypolitika azonnali felülvizsgálatára.
