Rekordközeli hideg az antarktiszi jégen
A bolygó egyik legkegyetlenebb vidékén tapasztalt szokatlanul mély fagy pillanatnyilag rengeteg klimatológus figyelmét köti le. A szakértők egyetértenek abban, hogy ez az egyedülálló mérési adat lenyűgöző betekintést nyújt a földi légkör viselkedésébe a barátságtalan antarktiszi tél során.
A Concordia kutatóállomás 2026. július 18-án szinte hihetetlen –84,1 °C-os hőmérsékletet rögzített. Ez 2012 óta a valaha mért legalacsonyabb, talajon mért levegőhőmérséklet az egész bolygón.
Bár ez az érték nem döntötte meg sem az abszolút világrekordot, sem az állomás saját korábbi csúcsát, a már amúgy is szélsőséges sarki telek kontextusában rendkívüli jelenségnek számít. Az adatok ráadásul azt mutatják, hogy ez a szélsőséges érték csupán kilenc percen belül kétszer is megismétlődött – pontosan reggel 6:25-kor és 6:34-kor.
Hogyan helyezkedik el ez a mérés a történelmi táblázatokban?
Az utolsó ehhez fogható fagyszélsőséget több mint egy évtizede rögzítették az orosz Vosztok bázison, ahol a műszerek 2012-ben –84,2 °C-ot mutattak. A Concordia állomás saját, 2010-ből származó eddigi történelmi minimuma –84,7 °C volt.
Az abszolút világcsúcs azonban továbbra is a Vosztok állomás 1983. július 21-i mérése, amikor a levegő hőmérséklete hihetetlen –89,2 °C-ra süllyedt. Ez a valaha hivatalosan rögzített legalacsonyabb közvetlenül mért levegőhőmérséklet.
Ezeknek a szélsőségeknek az értékelésekor alapvetően fontos különbséget tenni a talajon végzett levegőmérés és a műholdas becslések között. A műholdak ugyan a múltban még mélyebb hidegeket is felfedeztek a kelet-antarktiszi jégtakaró egyes részein, ám ezek az adatok csupán a hó és a jég felszíni hőmérsékletét tükrözik. A hagyományos meteorológiai állomások ezzel szemben a tényleges környezeti levegő hőmérsékletét mérik.
A Concordia kutatócsapatának képviselői ezért hangsúlyozzák az egész helyzet rendkívüliségét. Még azokon a területeken is, ahol a kegyetlen hideg alapértelmezettnek számít, a mínusz 84 fok alá eső értékek igen ritkán fordulnak elő.
Tökéletes feltételek a szélsőséges fagy kialakulásához
Miért alakul ki ezen a helyen ilyen brutális hideg? A Concordia állomás magasan az antarktiszi fennsíkon helyezkedik el, körülbelül 3200 méterrel a tengerszint felett. A nagy tengerszint feletti magasság, az óceántól való hatalmas távolság és a sajátos téli körülmények kombinációja a Föld egyik leghidegebb, folyamatosan lakott helyszínévé teszi.
A hosszú sarki éjszaka hónapjai alatt egyáltalán nem érkezik napsugárzás. A helyi légkör emellett rendkívül száraz. Ha ehhez minimális felhőzet társul, a jég felett közvetlenül lévő levegőből a hő nagyon gyorsan és hatékonyan tud a magasabb légrétegekbe szökni.
Amikor aztán a kemény tél idején elcsendesül a szél, ideális körülmények alakulnak ki a fagyos levegő felhalmozódásához. Ezek a tényezők olyan erővel tudnak összekapcsolódni, hogy a hőmérséklet egészen természetes módon süllyed –80 °C alá.
Vajon ez azt jelenti, hogy a bolygó nem melegszik?
Néhányan ezt a helyi szélsőséget a globális felmelegedés lassulásának bizonyítékaként értelmezhetnék. A szakértők azonban határozottan figyelmeztetnek az ilyen leegyszerűsítő következtetésekkel szemben. Az éghajlatváltozás hosszú távú globális trendeket jelent, míg az elszigetelt időjárási kilengések továbbra is hozhatnak kivételesen hideg epizódokat.
Az Antarktisz feletti légköri folyamatok hihetetlenül összetettek, és gyakran mélységes regionális különbségeket hoznak létre. Teljesen normális tehát, hogy egy adott mérőállomáson szokatlan fagyos értékek születnek.
Egy ilyen egyszeri hőmérséklet-zuhanás pontosan abban az időben is bekövetkezhet, amikor a világ átlaghőmérséklete hosszú távon tovább emelkedik. A helyi anomáliák egyszerűen nem cáfolják az általános globális folyamatokat.
