Csőd zárja le egy ambiciózus orosz projekt históriáját
Egy moszkvai bíróság véglegesen pontot tett Oroszország egyetlen hivatalosan bejegyzett televíziókészíték-gyárának működése után. A Kommersant napilap értesülései szerint a csőd bejelentése szükségszerű következménye volt annak a hosszan húzódó pénzügyi válságnak, amellyel a vállalat hónapok óta küzdött. Ez azonban korántsem egyedi eset – sokkal inkább az ország egyre súlyosbodó gazdasági helyzetének egyértelmű jele.
A felszámolási eljárást még tavaly nyáron indította el a DNS elektronikai kereskedőlánc. Az ok egy hatalmas, törlesztetlen adósság volt, amely meghaladta a 654 millió rubelt, azaz nagyjából 8 millió amerikai dollárt.
Hogyan jutott idáig a Kvant gyár?
A 2016-ban alapított Kvant vállalat a moszkvai Zelenograd külvárosában kezdte meg működését, és kezdetben kizárólag a DNS hálózat számára gyártott képernyőket Irbis márkanév alatt. Az egyre növekvő költségek és a csökkenő vásárlói érdeklődés azonban fokozatosan lehetetlenné tette az üzleti modell fenntartását.
A külföldi alkatrészellátás megszűnése
A helyzet akkor vált igazán kritikussá, amikor a legfontosabb nemzetközi partnerek sorra felmondták az együttműködést. Mindannyiukat a nyugati kormányok által kilátásba helyezett úgynevezett másodlagos szankciók réme riasztotta el.
2024 folyamán teljesen elapadt a zelenogrodi gyárba irányuló kínai alkatrész-utánpótlás olyan technológiai óriásoktól, mint a TCL és a Xiaomi. Ezek nélkül az életfontos komponensek nélkül a gyártósoroknak azonnali hatállyal le kellett állniuk.
Az alkatrészhiány katasztrofális értékesítési zuhanást okozott. Míg 2023-ban a Kvant árbevétele még egy egészséges 13,1 milliárd rubel körül mozgott – ami körülbelül 161,7 millió dollárnak felelt meg –, addig egy évvel később keményen megütötte a talajt. 2024-re az eladások mindössze 4,9 milliárd rubelre, azaz nagyjából 60,5 millió dollárra zsugorodtak.
Csillagászati adósságok és kifizetetlen bérek
A tavalyi évben a vállalat bevételei szinte nullára estek vissza. A gyár mindössze 45 millió rubelt (körülbelül 555 000 dollárt) tudott termelni, miközben a veszteség elképesztő 387 millió rubelre, azaz 4,7 millió dollárra rúgott.
Ez a pénzügyi szakadék elsősorban az egyszerű dolgozókat sújtotta a legkeményebben. A volt alkalmazottak ma is hiába várnak a pénzükre – a csődbement cég még további tízmillió rubelnyi bért sem folyósított számukra.
A DNS eredeti keresetéhez az idők során több mint két tucat felháborodott hitelező csatlakozott. A bírósági iratokból egyértelműen kiderül, hogy az elfogadott követelések teljes összege jelenleg az asztronómiai 4,15 milliárd rubelt közelíti, ami 51,2 millió dollárnak felel meg.
A hosszú hitelezői lista élén valóban súlyos szereplők is szerepelnek. Köztük van például a Yandex technológiai óriás, valamint az állami tulajdonban lévő Sberbank is.
A válság átgyűrűzik a kiskereskedelembe
Az ipari problémák ráadásul megállíthatatlanul beszivárognak a kiskereskedelmi szektorba is. A Kommersant korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai bevásárlóközpontokban egyetlen év alatt mintegy 2300 üzlet zárta be kapuit.
Mivel az újonnan nyíló egységek csak nagyjából nyolcvan százalékban képesek pótolni a kiesést, Moszkva hatalmas kereskedelmi területei egyre jobban kiürülnek, és új hasznosítási módot keresnek.
Szvetlana Kuzmina, az Accent cég kiskereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó részlegének vezetője elmondta, hogy a tömeges üzletbezárások trendje 2026 első felében érzékelhetően felgyorsult. Becslése szerint a moszkvai bevásárlóközpontok üresen álló területeinek aránya hamarosan elérheti az aggasztó 12 százalékot.
