Meglepő listavezető és az északi államok helyzete
Az öreg kontinens általános életszínvonala a következő évtized végéig fokozatosan emelkedni fog. Az egyes országok közötti gazdasági szakadékok azonban továbbra is igen mélyek maradnak. Részletes globális előrejelzések elemzéséből kiderül, hogy a gazdasági rangsor élmezőnye és sereghajtói alapvetően nem változnak meg.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a gazdasági erő valós megítéléséhez sokkal fontosabb magát az országok sorrendjét figyelni, mint a konkrét előrevetített számokat.
Ki ül a trónon 2030-ban?
A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP mutatója alapján a rangsor élére meglepő módon Írország kerül. Ez a szigetország ezzel a hosszú ideje vezető Luxemburgot szorítja le a képzeletbeli trónról.
E két óriás mögött Norvégia, Svájc és Dánia magabiztosan őrzi szilárd pozícióját az európai gazdasági elit körében. Dánia így szilárdan beágyazza magát az élcsoportba, és megerősíti rendkívül jómódú társadalmának státuszát.
Érdekes képet mutat Svédország helyzete. A 2030-as becslések szerint a skandináv ország csak a tizedik helyen szerepel, ezzel érzékelhetően lemarad szomszédaitól.
Az ír elsőség mögötti valóság
Az ír listavezető pozíció értelmezésekor azonban bizonyos elemzői óvatosság indokolt. Az ország gazdaságát ugyanis óriási multinacionális vállalatok jelenléte hajtja, ami a hétköznapi lakosok valós vagyoni helyzetét némileg torzíthatja.
Sok makroökonómus ezért inkább a bruttó nemzeti jövedelmet (GNI) részesíti előnyben, amely pontosabb összefüggést kínál. Ebben a specifikusabb mérőszámban Írország már közel sem játszik ilyen meghatározó szerepet.
A hagyományos európai nagyhatalmak közül Németország nagyjából a tizenkettedik helyen helyezkedik el. A többi nagy piac — Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország — még lejjebb található a táblázatban.
Mélységes szakadékok az egész kontinensen
A rangsor másik végén egészen más, jóval sötétebb kép rajzolódik ki. A lista aljára magabiztosan a tagjelölt országok kerülnek, köztük Ukrajna, Koszovó és Moldávia. Ezek gazdasági teljesítménye egy főre vetítve még sokáig mélyen az európai átlag alatt marad.
Jelentős vagyoni egyenlőtlenségek azonban az unión belül is megmaradnak. A modellek szerint a legszegényebb uniós tagállam címét Bulgária viseli majd. A lista sereghajtói között ott találjuk Görögországot, Lettországot és Romániát is.
A leggazdagabb és legszegényebb régiók közötti szakadékhoz a szakértők egy lenyűgöző összehasonlítást is fűznek. Ha az Írország és Luxemburg által képviselt statisztikai anomáliákat teljesen kizárjuk a számításból, Észak-Európa lakói akkor is közel kétszeres életszínvonalat élveznek a kontinens legelmaradottabb gazdaságaihoz képest.
