A pénzügyi felügyeletek egyre nagyobb nyomás alatt
A világ pénzügyi felügyeleti szervei feszülten követik nyomon a kiberbiztonsági fejleményeket, a tőkeáttétel alkalmazását és a jelenleg rendkívül magasan tartózkodó eszközárakat. A technológia rohamos fejlődése mindeközben teljesen új és váratlan kihívásokat zúdít egy már eddig is rendkívül összetett kockázati környezetre.
A technológiai élvonalban lévő, legfejlettebb mesterséges intelligencia modellek drámaian felerősíthetik a világgazdaságot fenyegető kibertámadásokat. Erre a veszélyre Andrew Bailey, a globális pénzügyek meghatározó szereplője, határozottan figyelmeztette a G20-as országok képviselőit.
Augusztusi levelében Bailey az MI-t a legfőbb globális kockázatok közé sorolta. Ez által olyan problémák társaságába került, mint az államadósságok elképesztő mértékű növekedése, a magánhitelezésből fakadó veszélyek, valamint a túlértékelt eszközök.
Szavainak különleges súlyt ad, hogy Bailey 2020 márciusa óta a Bank of England kormányzója, és 2025 júliusától ő áll a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) élén is.
A kiberfenyegetések egyre komolyabb kockázatot jelentenek
A bankrendszer ma már szinte teljes egészében néhány közös technológiai szolgáltatótól függ. Ez a rendkívüli piaci koncentráció szakértők szerint azt jelenti, hogy egyetlen kulcsfontosságú szállító kiesése azonnal és határokon átnyúlva rengeteg intézményt béníthat meg. Egy helyi probléma pillanatok alatt válhat globális rémálommá bankok, piacok és szabályozók számára egyaránt.
A pénzügyi ökoszisztémát fenyegető legsürgetőbb veszély a fejlett MI azon képessége, hogy gyökeresen átalakítja a kibertámadások sebességét, méretét és gazdaságosságát. Ez igen könnyen alááshatja a befektetők törékeny bizalmát a piacok működésével szemben.
Ugyanakkor az új technológia szövetségesként is megjelenhet. Innovatív eszközöket kínál a fenyegetések felismerésére és hatékonyabb kezelésére. Mivel azonban a fejlett rendszerek a támadók módszereit is felgyorsítják, a pénzügyi intézményeket ez a védelem radikális megerősítésére kényszeríti.
A jelenlegi kor kulcsfeladata a tömeges rendszerleállásokra kidolgozott, valóban megbízható helyreállítási tervek megalkotása. A szabályozókat egyre inkább az érdekli, hogy az érintett vállalatok milyen gyorsan képesek talpra állítani rendszereiket és megmenteni az alapvető adatokat.
Rejtett veszélyek a piacokon
A kockázatok azonban nem csupán a digitális térből leselkednek ránk. Szakértők az állampapírok masszív kibocsátására, a rövidülő lejárati időkre és egyes piaci szereplők veszélyesen magas tőkeáttételére mutatnak rá. Ilyen nyomást rendkívül nehéz lenne kezelni, ha hirtelen bizalomvesztés következne be, vagy ha egyszerre több stressztényező is hatni kezdene.
A piaci turbulenciát tovább súlyosbíthatják a tőkeáttételes tőzsdén kereskedett alapok és az állampapírokra fókuszáló hedge fundok. Ezek az entitások erős volatilitás idején nyomás hatására általában rendkívül gyorsan kénytelenek zárni befektetési pozícióikat.
Újabb nagy ismeretlen az MI-fejlesztők és az úgynevezett hyperscalerek közötti pénzügyi összefonódás. Ez utóbbiak olyan technológiai óriásvállalatok, amelyek a fejlesztők számára biztosítják a szükséges számítási kapacitást és felhőinfrastruktúrát. Ez a kapcsolat szoros függést teremt a technológiai üzleti szegmensek között.
A fő aggodalom az, hogy a rendkívül koncentrált befektetések, a túlzott értékelések és a tőkeáttétel alkalmazása egy hirtelen piaci korrekció esetén egymást erősítő, negatív spirálba kerülhetnének. Az ilyen sokkok együttes hatása mély rendszerszintű gyengeségeket tárna fel.
A szabályozó hatóságok következő lépései
A pénzügyi felügyeletek vezetői jóval erősebb nemzetközi megállapodások megalkotását sürgetik, amelyek egyértelműen kijelölnék a legerőteljesebb algoritmusok beindításának és alkalmazásának határait. A biztonsági korlátoknak egyszerűen lépést kell tartaniuk a modern technológiák fejlődési ütemével.
A globális koordináció elengedhetetlen. A technológiai és pénzügyi folyamok rég nem ismernek határokat, és ha az egyes országok eltérő szabályok szerint működnének, az súlyos incidensek kezelését óriási mértékben megnehezítené.
A hatóságok emellett intenzíven vizsgálják, hogyan lehetne fejlett MI-t közvetlenül beépíteni a bankok védelmi rendszereibe, ami drámaian növelhetné azok ellenálló képességét. Minden pénzügyi intézménynek mindenképpen sokkal robusztusabb infrastruktúra-helyreállítási folyamatokat kell majd kiépítenie.
A mai szemlélet már messze nem csupán a megelőzésre koncentrál. Sokkal fontosabbá vált annak megértése, hogy egy kibertámadás után milyen villámgyorsan képesek talpra állni a meghatározó vállalatok, és hogyan lehet megakadályozni, hogy a fertőzés szétterjedjen a világgazdaság egész keringési rendszerébe.
