Egy titkos moszkvai látogatás és ami mögötte rejlett
John Ratcliffe CIA-igazgató augusztusi titkos moszkvai útja elsőre csupán egy szokványos hírszerzési missziónak tűnt. A washingtoni és az orosz sajtóban is keringő hivatalos változat szerint a látogatás célja az volt, hogy figyelmeztessék a Kremlt a NATO elleni esetleges támadásokra, valamint hogy megpróbálják meglazítani Moszkva és Teherán katonai szövetségét. Az azóta napvilágra került részletek azonban egy jóval bonyolultabb és drámaibb diplomáciai játszma körvonalait rajzolják ki. Minden jel arra mutat, hogy Vlagyimir Putyin alig néhány lépésre volt attól, hogy személyesen találkozzon a magas rangú amerikai küldöttel.
Belső körökből származó források most megerősítették: a szemtől szemben való találkozó valóban tervben volt, ám az orosz elnök az utolsó pillanatban visszakozott. A visszalépés mögött saját hírszerzési vezetőinek részletes jelentése állt, amelyből Putyin pontosan megtudhatta, mit szándékozik az amerikai fél javasolni. Ratcliffe ugyanis nem csupán figyelmeztetésekkel érkezett Moszkvába, hanem mindenekelőtt a fegyveres konfliktus azonnali lezárására vonatkozó határozott követeléssel.
A merész amerikai elképzelés részeként Ratcliffe egy háromoldalú csúcstalálkozót javasolt, amelyen Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij foglalt volna helyet egy tárgyalóasztalnál. Az amerikai titkosszolgálat főnöke az előzetes egyeztetések során azzal is érvel, hogy Oroszország gazdasági és katonai helyzete folyamatosan romlik. Moszkva számára tehát stratégiailag kedvezőbb lenne mielőbb megállapodásra jutni, minthogy megvárja, amíg tárgyalási pozíciója tovább gyengül.
Ez az érvelés azonban az orosz félen egyáltalán nem fogott. Külföldi elemzők arról számolnak be, hogy az egyik kremlszakértő ironikusan reagált az amerikai helyzetértékelésre. Megjegyezte, hogy ezek az érvek úgy hangzanak, mintha az ukrán elnök már győzedelmesen állna látcsővel a kezében Moszkva Poklonnaja-hegyén – utalva arra, mennyire elrugaszkodott az amerikaiak képe a harctéri valóságtól.
A titkosszolgálati csúcsok találkoztak, az elnök azonban nem jelent meg
Az államfő helyett az amerikai küldött végül csak a biztonsági apparátus vezető tisztségviselőivel ülhetett le tárgyalni. Ratcliffe külön-külön egyeztetett Szergej Naryskinnnel, a külső hírszerzés (SZVR) igazgatójával, valamint Alekszandr Bortynikovval, az FSZB titkosszolgálat főnökével. Az Egyesült Államok éppen Bortynikovot értékelte úgy, mint aki esetleg pragmatikus közvetítőként rábeszélheti az elnököt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz – ezúttal amerikai égisze alatt.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő a látogatást követő napon megerősítette a titkosszolgálati szintű tárgyalások megtörténtét, és pozitív lépésként értékelte azokat. Ugyanakkor határozottan tagadta, hogy bármilyen találkozóra sor került volna Putyin elnökkel. Óvatosan hozzátette azt is: túl korai lenne megítélni, vajon ez a diplomáciai érintkezés segít-e kivezetni a feszült kétoldalú kapcsolatokat a jelenlegi mély válságból.
Régi ötlet, új köntösben
A három vezető közös csúcstalálkozójának gondolata egyáltalán nem számít újdonságnak a legfelső diplomáciai körökben. A Fehér Ház már korábban is felvetett hasonló kezdeményezést. Míg az ukrán fél akkor hajlandóságot mutatott a párbeszédre, Moszkva azonnal és kategorikusan elutasította az ötletet.
Amikor Ratcliffe ezt a forgatókönyvet Moszkvában ismét előhozta, az orosz képviselők nagyon egyértelmű választ adtak. Szerintük a vezetők személyes találkozójának csak akkor van értelme, ha azt már előzetesen kidolgozott és írásba foglalt megállapodások hivatalos megerősítése teszi szükségessé. Visszautasították tehát azt a formátumot, amelyben a kompromisszumokról még csak ezután kellene, a nulláról kezdve tárgyalni. A moszkvai egyeztetések részleteiről ezt követően augusztus végén az ukrán vezetők is részletes tájékoztatást kaptak.
Kemény figyelmeztetés a béketerven túl
A békekezdeményezések azonban korántsem merítették ki a napirend egészét. A CIA igazgatója rendkívül határozott és kompromisszummentes figyelmeztetést is tolmácsolt. Kifejtette, hogy Amerika visszafogott magatartása az Iránnal kapcsolatos közelmúltbeli geopolitikai feszültségek idején semmiképpen sem értelmezhető gyengeség jelének.
Moszkva egyértelműen tudomására hozták: az ukrajnai területen végrehajtott bármilyen további tömeges katonai eszkaláció automatikusan közelebb sodorná az amerikai kormányzatot Kijev maximális szintű támogatásához. Maga Trump exprezident ugyanakkor nyilvánosan igyekezett bagatellizálni küldötte útját, és nagyjából rutinügynek minősítette azt, komoly ultimátumok nélkül.
Az orosz kormányzat ma igyekszik az elnökkel való meghiúsult találkozóra vonatkozó legújabb leleplezéseket kitalációként beállítani és lehetőség szerint tompítani azok hatását. Annyi azonban bizonyos: újabb csúcsszintű találkozót egyelőre hivatalosan nem jelentettek be, és egy esetleges békecsúcs konkrét dátuma továbbra is teljesen bizonytalan.
