A téli időjárás bármikor meglepetést okozhat
Hiába állnak rendelkezésre korszerű hosszú távú előrejelző modellek, a tél karaktere akár napról napra is gyökeresen megváltozhat. Ebben a bonyolult meteorológiai játékban kulcsszerepet játszanak az óceánfelszín hőmérsékletének apró eltérései, a légkör magasabb rétegeiben zajló áramlások, valamint a kiterjedt légnyomási rendszerek vándorlása.
Ahogy közeledik az ősz vége, szakemberek és laikusok egyaránt fokozott figyelemmel kísérik az időjárás alakulását. A tét ugyanis nem csekély – a fűtési számlák ugrásszerű emelkedésétől kezdve a közlekedési fennakadásokig sok minden függ tőle. Ráadásul érvényes az a ravasz szabályszerűség is, hogy ugyanaz a téli szezon az európai kontinens különböző sarkain teljesen eltérő arcát mutathatja.
A szakértők az elhamarkodott következtetések ellen figyelmeztetnek
A közelgő tél kapcsán a klimatológiai körökben legtöbbet emlegetett jelenség a trópusi Csendes-óceánon kibontakozó, rendkívül erős El Niño. A tengerfelszín hőmérséklete egyes területeken több mint két és fél Celsius-fokkal haladja meg a sokéves átlagot. Ez a feltűnő anomália késztette a tudósokat arra, hogy bevezessék a „Szuper-El Niño” kifejezést.
Az európai kontinensre nézve azonban ez korántsem jelent egyenes összefüggést. Azt, hogy valójában mennyi hideg levegő tör be hozzánk, inkább az Észak-Atlanti-óceán feletti dinamikus folyamatok, a sugáráramlás viselkedése és az Arktisz felett húzódó sarki örvény stabilitása határozza meg.
A történelmi adatok egyértelműen megmutatják, milyen veszélyes az egyszerűsített párhuzamokra hagyatkozni. Az 1997–1998-as fordulón lezajlott legendásan erős El Niño-epizód idején például a szomszédos Németország az újkori történelem egyik legenyhébb telét élte át. Ebből egyetlen tanulság adódik: egy erős trópusi jelenség a Föld másik oldalán önmagában nem jelent kemény fagyokat Európában.
Három lehetséges forgatókönyv
A jelenlegi előrejelző modellek három fő változatot vázolnak fel arra vonatkozóan, mire számíthatunk a következő hónapokban.
- Enyhe és viharos változat: Az időjárást enyhe, csapadékos és rendkívül szeles időszakok uralják majd, amelyeket sűrű viharok és megnövekedett helyi árvízkockázat kísér.
- Változékony, megszokott tél: Ez a forgatókönyv erősen emlékeztet az elmúlt néhány szezonra. Az enyhébb szakaszok hűvösebb epizódokkal váltakoznak, az alacsonyabban fekvő területeken pedig összefüggő hótakaró aligha alakul ki.
- A sarki örvény felbomlása: Ha az erőteljes El Niño-aktivitás destabilizálja a sarki örvényt, akkor – különösen a tél második felében – sarkvidéki hideglevegő-tömeg nyomulhat mélyen délre.
Hosszú távon a meteorológusok jelenleg a harmadik változatot – vagyis a tartós, kemény és hóban gazdag telet – tartják messze a legkevésbé valószínű kimenetelnek.
Valószínűleg az enyhébb időjárás kerekedik felül
A legtöbb jel egyelőre egy enyhébb, ugyanakkor lényegesen viharosabb télre mutat, noha a bizonytalanság mértéke még mindig meglehetősen magas.
A légköri jelenségek szakértői rámutatnak arra is, hogy a „Szuper-El Niñóval” párhuzamosan erősödik az Indiai-óceán úgynevezett pozitív dipólusa is. E két hatalmas éghajlati mozgatóerő összeadódása minden bizonnyal alaposan átrendezi a légnyomás-eloszlást az északi félteke felett.
Mit jelent ez Európa számára a gyakorlatban? Mindenekelőtt sokkal erőteljesebb nyugati légáramlásra kell számítani az Atlanti-óceán irányából. Miközben Dél-Európa és a Mediterráneum térsége felett valószínűleg tartós anticiklon telepszik meg, az esős ciklonok útvonalai jóval északabbra tolódnak.
Ez az állapot számos európai régióban az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket valószínűsít. Az északnyugati és északi területek lakóinak ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy náluk az átlagosnál jóval több csapadék hullik majd.
A legjobb hóviszonyok a kontinens északi és északkeleti részein, valamint hagyományosan a közép-európai magasabb fekvésű területeken várhatók. Természetesen alkalmanként egy-egy mélyre nyomuló ciklon rövid havas záporzuhatagokat hozhat az alföldekre és a délebbre fekvő vidékekre is.
