Ha az emberek mindennapi életét végtelen sorok jellemzik az alapvető termékekért, a társadalmi feszültség törvényszerűen növekszik. A vezetők általában gyors megoldásokat ígérnek, hogy csillapítsák a félelmeket. Néha azonban a hivatalos nyilatkozatok csak még jobban elmélyítik a szorongást.
Felkészülni minden forgatókönyvre
Vlagyimir Putyin a közelmúltban tartott vlagyivosztoki gazdasági fórumon meglehetősen sötét képet festett a jövőről. Amikor egy újságíró rákérdezett a benzinkutaknál egyre hosszabbodó autósorokra, az orosz elnök válasza nem sok vigaszt nyújtott a polgároknak.
„Teljesen mindenre fel kell készülnünk” – jelentette ki határozottan az orosz elnök.
Gondolatát azzal egészítette ki, hogy csak a teljes körű felkészültség tarthatja vissza azokat, akik ártani akarnak az országnak. Ez a dermesztő figyelmeztetés abban az időszakban hangzott el, amikor az ukrán erők egyre mélyebben nyomulnak előre az agresszor területén. Az éjszakai égboltot ráadásul rendszeresen drónok szelik át, amelyek mostanában olajfinomítókat és olyan nagy kiskereskedelmi vállalatok hatalmas raktárait veszik célba, mint az Ozon.
Súlyos tengeri feszültségek
A feszült helyzet azonban nem korlátozódik a szárazföldre, hanem a nemzetközi vizekre is kiterjedt. A norvég hatóságok nemrégiben a távoli Spitzbergák szigetcsoportjánál feltartóztattak egy Profesor Molcsanov nevű orosz hajót.
Ez a határozott lépés az ukrán kérésre adott közvetlen válaszként értékelhető. A bíróság elrendelte a hajó elkobzását, hogy segítsen a Naftogaz állami energiaóriásnak visszaszerezni a korábbi választottbírósági döntésen alapuló 4,22 milliárd amerikai dollár összegű követelését.
A Kreml nem sokáig várt a reakcióval. Az orosz államfő Norvégia eljárását „állami terrorizmusnak” minősítette, hozzátéve, hogy az ilyen incidensek komolyan megnehezítik a jövőbeni béketárgyalásokat. Éles kritika érte Ukrajna nyugati szövetségeseit is, akiket azzal vádolt, hogy a hajó elkobzásának eltűrésével nemzetközi terrorizmus bűntársaivá váltak.
Növekvő társadalmi nyomás
Mindezek az eszkalálódó konfliktusok rendkívül törékeny politikai időszakban zajlanak. Szeptember közepén parlamenti választásokat tartanak Oroszországban, ami az első országos szavazás lesz a nagyszabású invázió kezdete óta.
A közbizalom azonban láthatóan érzékelhetően csökkent. Független közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi elnök népszerűsége augusztusban 76 százalékra esett vissza, miután korábban szeptemberben még stabilan 87 százalékon állt.
A társadalomban erős félelem él egy újabb tömeges katonai mozgósítástól. Ukrán tisztviselők ugyan azt jósolják, hogy az újabb sorozás küszöbön áll, Moszkva azonban ezeket a híreket ellenséges információs hadviselésként söpörte le.
Határon túli fenyegetések
A háború árnyéka eközben észrevétlenül tovább terjed egész Európában. Németországban idén augusztusban aggasztó esemény történt: a biztonsági erők robbanóanyaggal teli drónt találtak egy ukrán repülőgép közelében a lipcsei repülőtéren.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter az incidenst az orosz hibrid műveletek egyértelmű részének nevezte. A brit kormány pedig a lipcsei fenyegetés miatt azonnal beidézte az orosz diplomatát magyarázatot kérni.
A diplomáciai kapcsolatok így hihetetlenül gyors ütemben tovább bomlanak. Moszkva például tervezi a németországi kulturális központok teljes bezárását, ami közvetlen visszavágás arra, hogy Berlin nemrégiben felszámolta az orosz konzulátust Bonnban.
