Zelenszkij döntése, amely megváltoztatta a háború menetét
Angela Merkel volt német kanclélar frissen megjelent emlékirataiban, valamint egy nemrégiben Bukarestben tartott fellépésén visszatekintett az orosz–ukrán konfliktus 2022 februárjában lezajlott végzetes első óráira. Nyíltan kiemelte azt a rendkívüli bátorságot, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanúsított ezekben a sorsdöntő pillanatokban.
Az invázió legelső óráiban a washingtoni képviselők biztonságos menekülési útvonalat és amerikai menedéket ajánlottak fel az ukrán államfőnek. Zelenszkij azonban a maradás mellett döntött. A volt kanclélar szerint ha akkor az elhagyás útját választja, a független és szuverén Ukrajna mai formájában egyszerűen nem létezne.
Az elnök úgy határozott, hogy aktívan küzd népe sorsáért. A bombázott fővárosban való maradás mára visszatekintve egyértelműen kulcsfontosságú fordulópontnak bizonyult, amely megakadályozta az ország villámgyors összeomlását.
A szabadság ára és az új biztonsági valóság
A tizenhat éven át Németországot vezető politikus ezeket a történelmi pillanatokat szorosan összekapcsolta az európai kontinens tágabb biztonsági helyzetével. Szerinte Európának végre szembe kell néznie a jelenlegi világ jóval veszélyesebb valóságával.
Az olyan modern fenyegetések kapcsán, mint az autonóm katonai technológiák, határozottan elismerte a fiatalabb generációk jogos aggodalmait. Ezeknek a generációknak szerinte teljes joguk van megkérdőjelezni a nyugati világ hosszú távú stabilitását. Ehhez egy rendkívül súlyos figyelmeztetést is hozzátett: az amerikai támogatás már korántsem olyan magától értetődő, mint azt korábban megszoktuk.
A szabad és békés jövő biztosításához az európai államoknak jelentősen növelniük kell védelmi kiadásaikat. A védelemre egyszerűen sokkal több pénzt kell fordítani, mint az elmúlt évtizedekben. Európa már nem támaszkodhat az úgynevezett béke-osztalékokra vagy az 1989 utáni világrendet meghatározó automatikus védelemre.
Ez a meglepő beismerés éppen akkor érkezik, amikor egyre több szó esik saját politikai örökségéről is. A kritikák főként Németország egykori mély függőségére irányulnak az olcsó orosz gáztól, valamint a korábbi vonakodó hozzáállására Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében.
A valódi hatalom tisztelete és egy lezárt fejezet
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott számos személyes kapcsolatára visszatekintve Merkel őszinte betekintést nyújtott annak sajátos politikai filozófiájába. Moszkva szerinte kizárólag az aktív politikai erőkkel reagál és működik együtt. Határozottan visszautasított minden spekulációt azzal kapcsolatban, hogy a jövőben esetleg különleges béketárgyalási megbízottként léphetne fel.
Saját politikai pályafutása ugyanis véglegesen és visszavonhatatlanul lezárult. Tapasztalatai szerint a Kreml jelenlegi ura csak azok előtt tanúsít tiszteletet, akik valódi hatalmat tartanak a kezükben. Az esetleges jövőbeli tárgyalásokat ezért kizárólag azoknak kell folytatniuk, akik jelenleg politikai felelősséget viselnek, nem pedig a nyugdíjas politikusoknak.
Legújabb könyvét, amelynek címe Szabadság. Emlékek 1954–2021, a lenyűgöző Román Athenaeum termeiben mutatta be a nagyközönségnek. Annak ellenére, hogy rendkívül meleg fogadtatásban részesült, számos szakértő továbbra is megkérdőjelezi hosszú éveken át folytatott keleti diplomáciai irányvonalának sikerességét.
A legnagyobb kérdőjelek az egykori szoros gazdasági kapcsolatok kiépítése, valamint az úgynevezett Minszki megállapodások körül maradnak. Ezek ugyanis végső soron képtelenek voltak megakadályozni a példátlan katonai agressziót.
