Trump nyilvánosan támadt a legfőbb bírói testületre
Az amerikai elnök nem rejtette véka alá felháborodását: a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében megsemmisítő kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságával szemben. Donald Trump azzal vádolta az ország legmagasabb szintű igazságszolgáltatási szervét, hogy legutóbbi döntéseivel hatalmas anyagi kárt okozott az Egyesült Államoknak, és komolyan megtépázta a nemzet nemzetközi megítélését. A szóban forgó bírósági határozatok ugyanis kormányzati programjának kulcselemeit hiúsították meg.
Érzelmes hangvételű üzenetében Trump retorikai kérdést tett fel: vajon egyáltalán tudatában van-e valaki annak, mennyi pénzbe és tekintélybe kerültek az országnak a születési állampolgárságról, illetve a vámokról hozott elutasító ítéletek? Maga válaszolt is rá azonnal — szerinte billió dolláros nagyságrendű, szinte felfoghatatlan összegekről van szó.
A nyilvános kitörés mögött egyre mélyülő feszültség húzódik
Ez az indulatos megszólalás jól tükrözi az elnök és a bírói testület közötti, egyre élesedő konfliktust. Különösen figyelemre méltó ez annak fényében, hogy a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi összetétele alapvetően konzervatív többségű — mégis sorozatos jogi vereségeket mért a kormányzatra az elmúlt időszakban.
Mérföldkő-döntés az állampolgársági jogról
Az elnöki kritika legfőbb céltáblájává a nagy érdeklődéssel kísért Trump kontra Barbara-ügy alapvetően meghatározó ítélete vált.
A bírák ebben az ügyben söpörték el a 14160-as számú végrehajtási rendeletet. Ez az ambiciózus elnöki utasítás arra irányult, hogy megszüntesse az automatikus állampolgárság-szerzést azon gyermekek esetében, akik az Egyesült Államok területén születnek, ám szüleik illegálisan tartózkodnak az országban, vagy csupán ideiglenes vízummal rendelkeznek.
John Roberts főbíró indoklásában egyértelműen megerősítette azt az évtizedes alkotmányos gyakorlatot, amely közvetlenül az amerikai alkotmány tizennegyedik kiegészítéséből ered.
A bírói többség arra a határozott következtetésre jutott, hogy minden az Egyesült Államok földrajzi határain belül született gyermek szükségszerűen az amerikai joghatóság alá esik. Ebből fakadóan születésétől fogva vitathatatlan joga van az állampolgárságra — szülei tartózkodási jogállásától teljesen függetlenül.
A vámhatáskörök elnöki mozgásterének szűkítése
A másik komoly bosszúság forrása a Learning Resources kontra Trump-ügyben hozott ítélet, amely súlyos csapást mért a kormány nemzetközi kereskedelmi stratégiájára.
A Fehér Ház eredetileg a Nemzetközi Gazdasági Vészhelyzeti Jogosítványokról szóló szövetségi törvényre (IEEPA) támaszkodott. Álláspontja szerint az elnök széles körű végrehajtói jogkörrel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy egyoldalúan masszív vámokat vessen ki a külföldi importárukra.
A Legfelsőbb Bíróság azonban határozottan visszautasította ezt az értelmezést, és megállapította, hogy a végrehajtó hatalom ezen a téren jelentősen túllépte törvényes hatáskörét. A bírói fórum döntése szerint az elnök nem alkalmazhatja önkényesen a válságjogköröket átfogó gazdasági korlátok bevezetésére a Kongresszus kifejezett felhatalmazása vagy jóváhagyása nélkül.
Ez a határozott bírói fellépés nemcsak a jelenlegi gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillérét döntötte le, hanem rendkívül kényes helyzet elé is állította a kormányzatot. A kincstárnak ugyanis most vissza kell térítenie azokat a milliárd dolláros összegeket, amelyeket ezeken a jogellenesnek ítélt vámokon korábban már beszedtek.
