Szólásszabadság bajnoka? 75 ítélet bizonyítja, hogy a Trump-kormány megsértette az első alkotmánykiegészítést

Egy elnöki rendelet, amely a cenzúra felszámolását ígérte

Donald Trump második elnöki ciklusa első napján, 2025. január 20-án aláírta a 14149-es számú végrehajtási rendeletet. A dokumentum büszke neve a szólásszabadság helyreállítását és a szövetségi cenzúra teljes megszüntetését hirdette.

A rendelet szigorúan megtiltotta az adófizetők pénzének felhasználását minden olyan tevékenységre, amely cenzúraként értelmezhető. A gyakorlatban ez elsősorban a közösségi platformok és független elemzők azon törekvéseire irányult, amelyek az álhírek terjedését kívánták korlátozni.

Az igazságügyi miniszter szokatlan megbízatást is kapott: alaposan meg kellett vizsgálnia a megelőző négy év összes szövetségi intézkedését, és helyreállítási javaslatokat kellett előterjesztenie — bár ezek pontos tartalma meglehetősen homályos maradt.

Mindez szorosan illeszkedett a 2022-es kampányígéretekhez. Trump akkor megfogadta, hogy megakadályozza a szövetségi szerveket abban, hogy bármilyen szervezettel együttműködjön, amely az állampolgárok törvényes véleménynyilvánítását korlátozná. De hogyan áll ez a szólásszabadságért vívott kereszteshadjárat másfél évnyi kormányzás után?

75 elvesztett alkotmányjogi per

A közelmúltbeli bírósági döntések átfogó elemzése meglepő tendenciát tárt fel. Az alsóbb fokú bíróságok összesen 75 olyan ítéletet hoztak, amelyek szerint a jelenlegi kormányzat megsértette az alapvető alkotmányos szabadságjogokat. Ezek a perek főként a szólás-, vallás- és sajtószabadsághoz való jogot érintették.

William Young bostoni kerületi bíró nyilatkozatában hangsúlyozta: rendkívül veszélyes, ha a kormányzat bosszút állni próbál a kényelmetlen vélemények miatt. Szerinte az elnök nyilvánvaló félreértése — miszerint az állam megbüntetheti az általa megvetett megnyilvánulásokat — közvetlenül fenyegeti az amerikai polgárok szabadságát.

A Fehér Ház azonban határozottan elutasítja ezt a kritikát. Abigail Jackson szóvivő azzal vágott vissza, hogy a szövetségi igazságszolgáltatási rendszer törvénytelen ítéleteivel újra és újra meghiúsítja és veszélyezteti az amerikai nép akaratát.

Küzdelem több fronton: vereségek és részleges győzelmek

A jogi csaták jelenleg számos szövetségi ügynökségen átívelnek, és különböző politikai célpontokat érintenek. A bírák például határozottan megakadályozták, hogy a kormányzat pusztán ideológiai nézeteltérések miatt vonja meg a finanszírozást olyan nagy egyetemektől, mint a Harvard.

Az országban tanuló külföldi diákok politikai tevékenységük miatt kitoloncolással fenyegető helyzetbe kerültek, egyes ügyvédi irodák pedig egyik napról a másikra elvesztették a szövetségi épületekbe való bejárási jogot. Beryl Howell kerületi bírónő éles szavakkal bírálta ezeket a gyakorlatokat.

Kijelentése szerint a kormányzati vagy elnöki hatalmat semmi esetre sem lehet személyes számlák kiegyenlítésére felhasználni. Az állami apparátus általi, célzott megtorlást nemkívánatos cégekkel vagy személyekkel szemben teljes mértékben törvénytelennek minősítette.

Ugyanakkor a Fehér Ház a fellebbviteli bíróságokon néhány fontos győzelmet is aratott. A magasabb fokú bíróságok például hatályon kívül helyeztek korábbi döntéseket, lehetővé téve a kormányzatnak, hogy megvonja a szövetségi alkalmazottak szakszervezeti kollektív tárgyalási jogát.

Történelmileg példátlan mérleg

Az első alkotmánykiegészítéssel kapcsolatos 93 vizsgált bírósági per közelebbi elemzése azt mutatja, hogy a kormányzat ezek közel 80 százalékát elvesztette. Bár az ítéletek többségét demokraták által jelölt bírák hozták, tíz esetben a republikánusok által kinevezett bírák is a Fehér Ház ellen döntöttek.

Összehasonlításképpen: Joe Biden volt elnök teljes négyéves mandátuma alatt csupán 27 hasonló alkotmányjogi keresettel szembesült. Ebből kevesebb mint a felét, pontosan 13 ügyet vesztett el — és ezek túlnyomó többsége kizárólag a munkahelyi oltási szabályokhoz kapcsolódott.

Az alkotmányjogi szakértők egyetértenek abban, hogy ekkora számú per teljesen példátlan. Timothy Zick jogtanár arra is rámutatott, hogy egyetlen elnök sem kényszerített ki ilyen kiterjedt szólásszabadság-korlátozásokat Woodrow Wilson úgynevezett vörös veszedelemmel teli időszaka óta.

Author

  • Anna Kovács magyar tartalomkészítő, aki a mindennapi élethez kapcsolódó praktikus tippeket, otthoni ötleteket és életmódbeli inspirációkat oszt meg. Tartalma egyszerű, hasznos és könnyen alkalmazható.

Scroll to Top