Amerika drasztikusan fokozza a nyomást Iránra
Az Egyesült Államok példátlan mértékben emeli a tétet Iránnal szemben, és a legújabb, megalkuvást nem tűrő figyelmeztetések immár a világ többi szereplőjét is célba veszik. Donald Trump egyértelművé tette: bankok, kormányzati szervek és magánvállalatok egyaránt hatalmas kockázatnak néznek elébe, ha bármilyen formában együttműködnek az iszlám köztársasággal.
Washington célja az, hogy teljesen elvágja azokat a rejtett csatornákat, amelyeken keresztül Teherán eddig ügyesen kikerülte a szigorú nemzetközi szankciókat – pénzügyi közvetítők és külföldi kereskedelem segítségével. Maga az elnök ezt a példátlan, teljes elszigetelésre irányuló lépést a pusztító gazdasági hadviselés egyik formájaként határozta meg.
Közeleg a félelmetes „Gazdasági D-nap”
Az amerikai kormányzat vezetője szerint az adminisztráció most indítja el a valaha egyetlen országgal szemben alkalmazott legszigorúbb pénzügyi műveletet a történelemben. A nyomozók különös figyelmet fordítanak az olajcsempészetre, a gyanús pénzváltókra, a fedőcégekre, a nemzetközi hajónyilvántartásokra és a készpénz homályos mozgatására.
A határozott fenyegetések azonban közel sem kizárólag magát Iránt érintik. Kemény gazdasági szankciók sújtanak minden olyan országot, amely repülőterein, pénzintézetein vagy hivatalain keresztül mentőövet dob a közel-keleti hatalomnak.
„Ez GAZDASÁGI D-NAP lesz” – jelentette ki a Fehér Ház ura, miközben határozottan felszólította az összes amerikai szövetségest, hogy haladéktalanul csatlakozzanak ehhez a masszív nemzetközi elszigetelési törekvéshez.
Globális hatások és a legsebezhetőbb szereplők
A szakértők egyetértenek abban, hogy ez a lépés óriási eszkalációt jelent az eddigi globális nyomáshoz képest. Egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan milyen formát öltenek majd az új szankciós intézkedések, de a gyakorlatban ez gigantikus terhet ró minden olyan országra, amely aktív kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Teheránnal. Ebből a szempontból rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van például Kína, amelyet régóta Irán egyik legfontosabb kereskedelmi partnerének tartanak.
Az összes megmaradó kiskapu bezárása
Az amerikai hatóságok már hónapok óta szisztematikusan próbálják megbénítani az iráni olajhálózatot és az árnyékbankrendszert. Az eddigi erőfeszítések elsősorban a feketepiaci olajexport visszaszorítására és a világ különböző pontjain működő strómanvállalatok tevékenységének felszámolására összpontosítottak.
Eközben merész kijelentések is elhangzanak arról, hogy az iráni nemzeti valuta már elvesztette teljes értékét, a fegyvergyárak romokban hevernek, a légierő és a haditengerészet pedig gyakorlatilag működésképtelen. Bár ezekhez az állításokhoz nem társulnak kézzelfogható bizonyítékok, tökéletesen érzékeltetik a nyomásgyakorlás általános légkörét.
A maximális nyomás hadjáratának fő mozgatórugója egyértelmű cél: akkora terhet rakni Iránra, amely végleg megakadályozza az országot abban, hogy sikeresen nukleáris fegyvert fejlesszen.
Mi következik ezután?
Most mindenki feszülten várja azt a döntő pillanatot, amikor Washington a kompromisszumot nem ismerő szavakat valódi szankciós listákká váltja. A legfontosabb kérdés az, hogy pontosan mely multinacionális vállalatok, országok vagy pénzügyi intézmények kerülnek először a célkeresztbe. Ha az amerikai kormány valóban kíméletlenül bünteti a külföldi szereplőket, ez a gazdasági konfliktus rendkívül gyorsan súlyos nemzetközi megrázkódtatásokat válthat ki, amelyek hatása az egész világot érintené.
