Szövetségi pénzeket használtak fel nyomásgyakorlásra a legrangosabb intézményekkel szemben
Magas rangú tisztviselőket azzal gyanúsítanak, hogy szövetségi forrásokat használtak fel arra, hogy elviselhetetlen nyomást gyakoroljanak Amerika legtekintélyesebb oktatási intézményeire.
A Trump-adminisztráció által indított, az amerikai egyetemeken tapasztalt állítólagos antiszemitizmus elleni országos vizsgálat most hatalmas kételyhullámmal néz szembe. Az a mód, ahogyan a hatóságok az ország legelismertebb felsőoktatási intézményeivel szemben léptek fel, számos alapvető kérdést vet fel az egész folyamat átláthatóságával kapcsolatban.
Egy volt igazságügyi minisztériumi jogász robbanásszerű állítással állt elő. Szerinte a kormányzati tisztviselők mesterségesen kényszerítették az iskolákat peren kívüli megállapodásokra. Elmondása alapján az egyetemek közvetlen fenyegetésekkel szembesültek állami dotációik befagyasztásával kapcsolatban, még olyan esetekben is, amikor a vizsgálóknak egyáltalán nem volt kézzel fogható bizonyítékuk törvénysértésre.
Haley Van Erem, aki közel tíz évet töltött a polgárjogi részlegnél, ezért úgy döntött, cselekvésre szánja magát. Hivatalos beadványt nyújtott be a vitatott módszerek független ellenőrző szervek általi felülvizsgálatára. Részletes jelentése elsősorban egy különleges ügynökségközi bizottság tevékenységére összpontosít, amely 2025 februárjában alakult meg azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az antiszemita megnyilvánulások ellen lépjen fel az egyetemi közegben.
Az Igazságügyi Minisztérium azonban határozottan elutasít minden kritikát, és ragaszkodik ahhoz, hogy a lefolytatott összes vizsgálat teljesen szabályszerű és szakszerű volt.
A döntések még a bizonyítékok összegyűjtése előtt megszülettek
A benyújtott panasz részletesen festi le azt az aggasztó rendszert, amely láthatólag inkább politikai ambíciók, semmint valódi terepi megállapítások mentén működött. Az ellenőrzések eredményei így sokszor sietve, hiányosan készültek el, vagy egyszerűen nem bizonyították, hogy az érintett intézmények bármilyen módon megsértették volna a polgárjogokat védő szövetségi jogszabályokat.
A bejelentő jogi képviselői egy megdöbbentő tényre hívják fel a figyelmet: a vizsgálatok következtetései előre rögzítve voltak, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött tényeket. Az egész kezdeményezést ezért politikailag motivált törekvésnek minősítik, amelynek fő célja pénzügyi engedmények kicsikarása és a dotációs programok általános befagyasztása volt az engedetlen iskolákkal szemben.
Van Eremet az akció során az Egészségügyi és Szociális Minisztériumba helyezték át. Itt a polgárjogi törvény VI. fejezete alá tartozó ügyeket bízták rá. Ez a fontos jogszabály szigorúan tiltja a faji, bőrszín vagy nemzeti hovatartozás alapján történő megkülönböztetést valamennyi szövetségileg finanszírozott programban.
Új ügyköre kezdetben az orvostudományi karok diplomaosztóin tapasztalt állítólagos antiszemitizmus körül forgott. Ezt követően azonban a bizottság megbízatása drámaian kibővült. A célkeresztbe kerültek teljes egyetemi komplexumok is, köztük olyan óriások, mint a Brown Egyetem és a Columbia.
Amikor a tapasztalt jogász 2025 májusában elhagyta a kormányzati szervet, aktájában teljesen világos indoklás állt. Határozottan megtagadta a részvételt olyan akciókban, amelyeket személyesen politikailag manipuláltnak, ténybelileg megalapozatlannak és ráadásul a hatályos joggal egyenesen ellentétesnek ítélt.
Brown, Columbia és Harvard: három rangos intézmény a középpontban
Ebben a bonyolult ügyben három csengő név játszik főszerepet a neves borostyánligaról: a Brown Egyetem, a Columbia és a Harvard.
Az ellenőrző csoport vezetése a Brown Egyetem esetében állítólag határozottan visszautasította az intézmény felmentő nyilatkozatának kiadását. Mindezt még azt követően is, hogy az ellenőrök egyáltalán semmit nem találtak, ami szövetségi szabályok megsértésére utalt volna. A kormányzati tisztviselők állítólag tovább keménykedtek a tekintélyes kártérítésen, miközben belső körökben maguk is elismerték, hogy ehhez a lépéshez nincs semmiféle jogi alapjuk.
A Brown Egyetem végül meghátrált, és beleegyezett 50 millió dollár juttatásába Rhode Island állam munkaerő-fejlesztési szervezeteinek. Ez az engedmény lezárt három kiterjedt vizsgálatot, amelyek az antiszemitizmust és az állítólagos faji megkülönböztetést érintették a felvételi eljárásokban. Az aláírt megállapodás azonban nem tartalmazott bűnösség-elismerést.
A Columbia Egyetem esetében az események kissé eltérő mederben folytak. Itt a jelentés szerint valóban előkerültek bizonyos diszkrimináció létezésére utaló bizonyítékok, de az egész bürokratikus folyamatot mesterségesen felgyorsították. A kemény szankciók jóval azelőtt következtek, hogy az összes tény alapos ellenőrzésére és megfelelő jogi felülvizsgálatára sor kerülhetett volna.
Egyes kormányzati vádak állítólag csupán közönséges újságcikkeken vagy régebbi bírósági beadványokon alapultak. További problematikus pontok ráadásul közvetlenül érinthettek olyan tevékenységeket, amelyeket az amerikai alkotmány első kiegészítése a szólásszabadság jegyében teljes mértékben véd. A Columbia Egyetem ennek ellenére végül beleegyezett, hogy csillagászati összegű, 200 millió dolláros összeget fizet a szövetségi kormánynak, ezzel biztosítva magának az annyira szükséges állami finanszírozáshoz való azonnali visszatérést.
A Harvard milliárdos összegek befagyasztásával szembesült
Az adminisztráció és a tekintélyes Harvarddal való nyílt összecsapás még egy egész hatalmas lépéssel ment tovább.
A kormányzati tisztviselők a bejelentő belső jelentése szerint részletesen tárgyaltak masszív pénzügyi kártérítési igényekről és drasztikus támogatási csökkentésekről. Ezek a megbeszélések pedig olyan időszakban zajlottak, amikor a vizsgálóknak egyáltalán nem álltak rendelkezésre olyan dokumentumok, amelyek alapján bármilyen valódi törvénysértést megállapíthattak volna.
Sean Keveney, az Egészségügyi Minisztérium akkori megbízott főjogásza állítólag megingathatatlan meggyőződéssel vallotta, hogy a Harvard végül belemegy a kemény feltételekbe. Véleménye szerint ugyanis az iskola egy nagyon kellemetlen és teljesen kilátástalan helyzetbe került.
A szövetségi bíróságok azonban közben több igen fájdalmas csapást is mértek a kormányzat agresszív eljárására. Egy bíró tavaly elrendelte, hogy a kormány azonnal szüntesse meg a 2,6 milliárd dollárt meghaladó kutatásfinanszírozási megszorításokat. Döntésében ráadásul kendőzetlenül megállapította, hogy az antiszemitizmus vádja itt csupán ködfüggönyként szolgált egy ideológiailag motivált támadás előtt, amelyet az egyik vezető oktatási intézmény ellen intéztek.
Egészen a közelmúltban egy másik bíró is elutasította a kormányzat keresetét, amely azt próbálta bizonyítani, hogy a Harvard állítólag elhanyagolta a zsidó hallgatók védelmét a kampuszon zajló célzott zaklatással szemben.
A demokraták képviselője koordinált összeesküvésről beszél
A teljes botrány súlyosságánál fogva már a Kongresszus legfelső szintjére is eljutott.
Jamie Raskin, a Képviselőház igazságügyi bizottságának legmagasabb rangú demokrata tagja, úgy döntött, a bejelentő robbanékony megállapításait teljes terjedelmükben nyilvánosságra hozza. Raskin egyrészt világosan hangsúlyozta, hogy a kampuszokon tapasztalható növekvő antiszemitizmus teljesen valódi probléma, ugyanakkor azzal vádolta az illetékes tisztviselőket, hogy teljes mértékben visszaéltek hatáskörükkel.
Harmeet Dhillonnak, az igazságügyi miniszter polgárjogi ügyekért felelős helyettesének címzett rendkívül éles hangvételű levelében a törvényhozó nem fogta vissza magát. Az átfogó vizsgálati kampányt hamis és előre megtervezett műveletnek minősítette, amely kizárólag politikai célokat követett.
Raskin nyilatkozata szerint az egész akció célja az volt, hogy szisztematikusan megfélemlítsék az egyetemek vezetését és magukat a professzorait is. A kormány ily módon mesterségesen akarta korlátozni az akadémiai szabadságot, és egyidejűleg erős kart kívánt szerezni a már korábban szabályosan jóváhagyott szövetségi ösztöndíjak százmillióinak blokkolásához.
Kiersten Pels, az Igazságügyi Minisztérium szóvivője azonnal visszautasította ezt a széles körű bírálatot, és közölte, hogy a hivatal szilárdan kiáll eljárásainak tisztaságát és méltányosságát illetően.
A volt jogász alapos jelentése már eljutott mindkét érintett minisztérium főfelügyelőjéhez, és megérkezett a Különleges Vizsgáló Irodájához is. A kormányzati csúcsokon esetlegesen elkövetett jogsértésekről így most speciális ellenőrző szervek fognak véglegesen dönteni.
