A motiváció egyértelműen pénzügyi és politikai természetű
E szokatlan és kegyetlen gyakorlat mögött minden jel szerint tisztán anyagi és politikai érdekek húzódnak meg.
Minden fegyveres konfliktus folyamatos emberi utánpótlást igényel. Amikor egy ország kimerülőben van saját katonáit illetően, a parancsnokok előbb-utóbb a határain túl kezdenek toborzani. Ám ebben az esetben a világ távoli szegleteiből érkező harcosok bevonása rendkívül sötét szabályokkal jár együtt.
A külföldi toborzás teljes gőzzel zajlik
Az elmúlt év során számos jelentés számolt be arról, hogyan gyűjtik össze szisztematikusan a katonai toborzók a külföldi állampolgárokat. Sokan közülük tanulni vagy jobb megélhetést keresni érkeztek a térségbe, mégis óriási nyomás alá kerültek, hogy egyenesen a frontra vonuljanak.
Ennek a gyakorlatnak leggyakoribb célpontjai az afrikai és ázsiai országokból érkező diákok és migránsok. Egy részük teljesen önként jelentkezik a hadseregbe az ígért anyagi juttatások reményében, mások azonban durva kényszerrel szembesülnek.
Az ukrán hírszerzés adatai szerint jelenleg legalább huszonegy különböző ország katonái tartózkodnak a konfliktuszónában.
Névtelen és múlt nélküli katonák
Az első vonalban való bevetés önmagában is rendkívül veszélyes, ám a katonai elemzők most egy újabb, különösen kegyetlen módszerre hívják fel a figyelmet, amelyet az orosz parancsnokság alkalmaz a fronton. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a külföldi újoncokat ma már mélyen megalázó módon jelölik meg kötelező jelleggel.
A nyakon viselt szokványos azonosítótáblák helyett a parancsnokok sorozatszámokat tetováltatnak egyenesen a bőrükre. Enyhébb esetekben ezt az azonosítást kitörölhetetlenül az egyenruhájukra írják fel.
Ez az eljárás lényegében megfosztja az embereket nevüktől és személyazonosságuktól még mielőtt egyáltalán fegyvert ragadhatnának. Az ukrán források ezt a durva bánásmódot egyértelműen „egyirányú jegynek” nevezik a legvéresebb harcokba.
A nyomok tökéletes eltüntetése
Miért kerül sor erre az embertelenítő gyakorlatra? Elsősorban hideg számítás áll mögötte. Ha egy külföldi zsoldos elesik a harcban, a hozzá rendelt szám egyszerűen biztosítja, hogy a nyilvántartásban azonosítatlan katonaként szerepeljen.
- Semmiféle kapcsolat a családdal: Mivel az elhunyt hivatalosan nem rendelkezik semmilyen személyazonossággal, a hadseregnek egyáltalán nem kell felkutatnia és értesítenie a hozzátartozóit.
- Megtakarított állami pénzek: A kormány ezzel a bürokratikus trükkel teljes mértékben elkerüli, hogy harctéri halál esetén bármilyen kártérítést fizessen az áldozatok családjainak. A pénz így biztonságosan az állami kasszában marad.
- Adatmanipuláció: Ez a rendszer ráadásul segít a katonai vezetőknek hatékonyan leplezni a tényleges emberveszteségeket. Az azonosítatlan holttesteket egyszerűen nem számítják bele a hivatalos statisztikákba.
A sötét történelem dermesztő visszhangja
Az e módszerekről szóló részletes jelentések azonnal hatalmas felháborodáshullámot váltottak ki az interneten. A Nexta és Anton Gerascsenko tanácsadó által megosztott felvételek és információk nyomán szinte azonnal megjelentek a történelmi párhuzamok.
A közösségi média felhasználói villámgyorsan mutattak rá a Harmadik Birodalommal való döbbenetes hasonlóságra, ahol a számok bőrre tetoválása a náci koncentrációs táborok hírhedt gyakorlata volt.
Más hozzászólók az egész helyzetet a szovjet gulagrendszerhez hasonlították. Ezekben a munkatáborokban a kényelmetlen foglyokat szintén az állam névtelen tulajdonaként kezelték. Úgy tűnik, hogy ugyanez a torz logika ma a modern háború sáros lövészárkaiban játszódik le újra.
