Magasabb nyugdíj járhat az anyáknak egy friss politikai elképzelés alapján
A gyermeket világra hozó nők a jövőben igazságosabb anyagi elismerésben részesülhetnének — legalábbis erre irányul egy nemrégiben bemutatott javaslat. A tervek szerint magasabb nyugdíj járna azoknak, akik vállalják az anyaság kihívásait.
Az ötlet a svéd Kereszténydemokrata Párttól származik. Saját belső számításaik szerint egy átlagos, két gyermeket nevelő anya havonta körülbelül 700 koronával kaphatna többet nyugdíjasként.
Egyelőre azonban nincs értelme semmilyen kérvényt benyújtani, hiszen ez csupán egy teljesen új elképzelés. A cél a jelenlegi szabályok módosítása, hogy az anyák számára egy különleges pénzügyi párnát biztosítson. A kezdeményezők augusztus 8-án mutatták be hivatalosan a koncepciót, amely az anyasági bónusz nevet kapta.
A hagyományos gyermekek utáni pótlékoktól és szülői juttatásoktól eltérően ezek az extra összegek nem az igényes korai gyermeknevelési évek alatt állnának rendelkezésre. Ehelyett az összeg közvetlenül a személyes nyugdíjszámlára kerülne, garantálva ezzel a jobb életminőséget idősebb korban.
Az anyasági bónusz bizonyíthatóan magasabb nyugdíjat ígér
A két gyermeket nevelő átlagos anyának járó, körülbelül 700 koronás plusz összegnek egyértelmű célja van a javaslat előterjesztői szerint. Rendszerszinten kell enyhíteni azokat a gazdasági hátrányokat, amelyekkel a nők rendszeresen szembesülnek a családalapítás során. Az intézkedés egyben sokkal nagyobb társadalmi elismerést kíván kifejezni a terhesség, a szülés és a csecsemőgondozás kimerítő folyamata iránt.
Ez a modell lényegesen eltér a jelenlegi biztonsági hálótól. A mai gyakorlat szerint az alacsonyabb jövedelmű szülő általában úgynevezett nyugdíjjogosultságot szerez a gyermek életének első négy évére vonatkozóan. Ezek az összegek automatikusan kerülnek az általános nyugdíjrendszerbe, függetlenül attól, hogy a partnerek pontosan hogyan osztják meg egymás között a szülői szabadságot.
A jelenlegi jogszabályok azt is lehetővé teszik, hogy a párok szabadon megállapodjanak, és ezeket a jogosultságokat a másik partnerre ruházzák át. Ezzel szemben az újonnan javasolt bónusz kizárólag és átruházhatatlanul ahhoz a személyhez lenne kötve, aki a gyermeket ténylegesen megszülte.
Hogyan védi a jelenlegi rendszer a szülőket?
A kisgyermekekkel töltött évek ma sem feltétlenül jelentenek drámai nyugdíjcsökkenést. A szülői szabadság ugyanis beleszámít a nyugdíjba, a meglévő juttatások pedig éppen azért kerültek kialakításra, hogy ügyesen kompenzálják a korai gyermekévek alatti esetleges jövedelemkiesést.
A személyes pénzügyek hosszú távú stabilitása szempontjából azonban sokkal nagyobb és alattomosabb fenyegetést jelent a csökkentett munkaidő. A nyugdíjszakértők elemzései egyértelműen megmutatják, hogy a hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozók lényegesen kevesebbet fizetnek be mind az általános, mind a foglalkoztatói nyugdíjrendszerbe.
Jelenleg az anyasági bónusz csupán egy folyamatban lévő politikai vita tárgya marad. A mai anyák számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem igényelhetik az említett 700 koronát, és egyelőre semmilyen extra összeg nem kerül a számlájukra.
Ahhoz, hogy ez a vonzó elképzelés valósággá váljon, a javaslatnak sikeresen végig kellene mennie a teljes jóváhagyási folyamaton. Ez végeredményben a teljes nyugdíjszámítási rendszer tényleges és kézzelfogható reformjához vezetne.
