Gyökeres fordulat a katonai irányvonalban
A katonai elemzők napjaikat a legsötétebb forgatókönyvek kidolgozásával töltik. Washington kormányzati épületeinek zárt ajtói mögött éppen most írják át csendben a globális biztonság alapvető szabályait.
Egyre nyilvánvalóbbá válik ugyanis, hogy a világkonfliktusok kezelésére vonatkozó régi tanítások a mai modern korban egyszerűen érvényüket vesztik.
Az Egyesült Államok teljesen új nukleáris doktrínát dolgoz ki
Washington jelenleg intenzíven munkálkodik egy teljesen megújított nukleáris elrettentési koncepción. Ez a friss terv arra hivatott felkészíteni az országot, hogy megbirkózzon a főbb geopolitikai riválisokkal — mint Moszkva vagy Peking — való esetleges összecsapással.
A dokumentumok kidolgozását Elbridge Colby védelmi minisztériumi vezető felügyelete alatt végzik. Az új doktrína az elérhető információk szerint erőteljesen a rövidebb hatótávolságú taktikai fegyverekre összpontosít.
Ez hatalmas eltérést jelent azoktól a bevett eljárásoktól, amelyek szerint az amerikai hadsereg évtizedeken át működött. A kulcsfontosságú módosítások megvitatása céljából Colby várhatóan meglátogatja az amerikai stratégiai parancsnokságot Nebraskában.
Bővülő lehetőségek az elnök számára
A javasolt stratégia korszerűsített eszköztárat kínál majd az amerikai államfőnek arra az esetre, ha széles körű válság robbanna ki.
A stratégák fő célja, hogy megakadályozzák: egy hagyományos fegyveres konfliktus váratlanul nukleáris apokalipszissé eszkalálódjon. Egyértelmű és kiszámítható lépések meghatározásával szeretnék biztosítani, hogy az ellenséges államok ne tudják saját javukra kiaknázni a helyi konfliktusokat.
Ezek az előkészületek közvetlenül kapcsolódnak a Pentagonból érkező legújabb figyelmeztetésekhez. A biztonsági tisztviselők ugyanis jelezték: Amerika most először szembesül egyszerre két egyenrangú nukleáris vetélytárssal.
Szigorodó ellenőrzés az akadémiai szférában
A kormányzat emellett jelentősen szigorítja a külföldi tudósok és kutatók feletti felügyeletet. A Védelmi Minisztérium az elmúlt hónapban hivatalosan is kockázatosnak minősített három jelentős kínai egyetemet.
A tisztviselők ezeket az oktatási intézményeket olyan problémás tevékenységekkel hozták összefüggésbe, amelyek közvetlenül veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot. A nyomon követett szervezetek különleges listáján jelenleg 130 különböző, Kínában, Oroszországban és Iránban található intézmény szerepel.
A szigorított biztonsági intézkedések abban az időszakban születnek, amikor egyre nagyobb aggodalom övezi az Orosz Föderáció és a Kínai Népköztársaság elmélyülő katonai együttműködését.
Csúcstechnológia és alkatrészek cseréje
Kína ma rendszeresen küld át a határon polgári komponenseket Oroszországba — például motorokat vagy fejlett elektronikát. A biztonsági szakértők megfigyelték, hogy ezek a látszólag ártalmatlan alkatrészek igen gyakran az ukrajnai fronton bevetett katonai drónokban kötnek ki.
Peking ezért az anyagi támogatásért rendkívül értékes katonai tudáshoz jut. A szállítmányokért cserébe Moszkvától csúcsszintű kiképzést, titkos hírszerzési információkat és korszerű fegyvertechnológiákat kap.
A nyugati szövetségesek úgy vélik, hogy ez a csereüzlet valóban komoly hadieszközöket foglal magában. Erős a gyanú, hogy az orosz fél aktívan segíti Kínát légvédelmi rendszereinek modernizálásában, valamint nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas tengeralattjárók titkos fejlesztésében.











