Az életünket formáló gyermekkori minták
Legtöbbünk legmélyebb szokásait a családi közeg alakítja ki. Ahogyan a stresszel bánunk, vagy ahogyan saját energiánkat gazdálkodva kezeljük – mindez szüleink elvárásaiban gyökerezik.
A világ egyik legbefolyásosabb politikusánál éppen ez a gyermekkori, törhetetlenségre épülő szemlélet magyarázhatja az egész életen át tartó pihenésellenességét.
A legyőzhetetlen ember mentalitása
Mary Trump, a klinikai pszichológus és az elnök unokahúga nemrégiben kivételes betekintést nyújtott a híres család pszichológiai hátterébe. Egy televíziós interjúban elmesélte, hogy nagyapja, Fred Trump hosszú éveken át csupán napi négy-öt óra alvással élt.
Az elhunyt családfő egyébként szigorúan egészséges életmódot folytatott – sem alkoholt, sem cigarettát nem fogyasztott –, ám az alvás kérdésében teljesen megalkuvás nélküli szabályokat állított fel. A fáradtságot ugyanis mindig személyes kudarcként élte meg.
Gyermekeit következetesen arra nevelte, hogy a pihenés igénye a gyengeség egyértelmű jele. A sebezhetőség látszatát kelteni a családban teljesen elfogadhatatlannak számított.
Unokahúga szerint a nagybátyja ezt a szemléletmódot teljes mértékben magáévá tette, hogy kifelé maximális erőt sugározzon. Meggyőződésévé vált, hogy egy igazi kemény ember nem pazarolhatja értékes idejét alvással.
Éjszakai ellenőrző körök a fedélzeten
Apjával ellentétben azonban a jelenlegi vezető korántsem él olyan aszketikus életet. Ehhez hozzájárul előrehaladott kora és a közismerten masszív diétás kólafogyasztása is.
A pszichológus szerint ezek a mindennapos szokások negatívan hatnak a koncentrációjára, és oda vezetnek, hogy nappali munkavégzés közben néha észrevehetően szundikál.
Önmagáról büszkén szokta hangoztatni, hogy neki bőségesen elegendő napi három-négy óra éjszakai regenerálódás. Legközelebbi munkatársai ezért rendszeresen arról számolnak be, hogy éjjel mélyen benne járva kapnak tőle heves munkaügyi telefonhívásokat.
Ez a kíméletlen életritmus szinte extrém intézkedésekre kényszeríti a körülötte lévőket, csak hogy a kormányzati személyzet legalább egy kis alváshoz jusson. Marco Rubio külügyminiszter például nemrégiben nevetve vallotta be, hogy a közös repülőutak stratégiai búvóhelyek keresését követelik meg.
Az egyik repülőgépen található egy feltűnésmentes iroda két kanapéval, amely a kimerült tisztviselők kedvelt menedékévé vált. A hosszú éjszakai repülések során állítólag a miniszternek teljesen be kell burkolóznia egy takaróba, hogy múmiára emlékeztessen, és elkerülje a figyelmet.
Az elnök ugyanis előszeretettel hagyja el váratlanul a kabinját, és végigjárja a repülő sötét folyosóit, hogy személyesen meggyőződjön arról, ki van még ébren a csapatából.
