Egy végzetes nyári reggel az Empire State Buildingben
A tűzoltók óvatosan hatoltak előre a füstös folyosókon és a romba dőlt irodákon keresztül az Empire State Buildingben, amelybe néhány perccel korábban egy repülőgép csapódott. A mentőegységeknek fogalmuk sem volt arról, hogy a becsapódás epicentruma alatt, a mélységben, egy fiatal liftkezelő asszony rekedt az összetört kabin romjai közé.
A húszéves Betty Lou Oliver 1945. július 28-án a New York-i felhőkarcoló liftkezelőjeként dolgozott. Különös véletlen folytán ez lett volna az utolsó munkanapja. Alig várta, hogy végleg hazatérhessen férjéhez, aki éppen a háborús katonai szolgálatból érkezett vissza.
Amikor egy bombázó nekicsapódott a világ leghíresebb felhőkarcolójának
Délelőtt tíz óra előtt néhány perccel sűrű köd ereszkedett Manhattan fölé. Éppen ekkor szelte át a környéket egy B-25 Mitchell típusú katonai bombázó, amely a newarki repülőtér felé tartott. A légiforgalmi irányítás nyomatékosan figyelmeztette a pilótát a rendkívül rossz látási viszonyokra, de a tragédiát már nem lehetett megakadályozni.
A személyzet elvesztette a tájékozódását a sűrű felhőtakaróban. A repülőgép teljes sebességgel csapódott az Empire State Building északi oldalába, pontosan a 79. emelet magasságában. Az égő repülőgép-üzemanyag azonnal elárasztotta az irodahelyiségeket, miközben lángoló törmelék záporozta az alatta húzódó utcákra.
A mentőszolgálat rendkívüli teljesítményt nyújtott. A tűzoltóknak mindössze tizenkilenc perc alatt sikerült megfékezniük a főbb tűzfészkeit, és nagyjából háromnegyed óra alatt teljesen eloltani a lángokat. A korabeli feljegyzések szerint ez volt addig a legmagasabban fekvő épülettűz, amellyel a New York-i tűzoltóság valaha szembesült.
A pusztító katasztrófa tizennégy emberéletet követelt. Az ütközés pillanatában a háromfős katonai személyzet minden tagja életét vesztette, további tizenegy civil pedig az épületen belül vagy az utcán halt meg.
Szabad esés a sötét aknában
A fiatal liftkezelő súlyos égési sérüléseket és számos más komoly sebet szenvedett a robbanás közelében. A történet hagyományos változata szerint a mentőszolgálat a súlyosan sérült nőt egy másik liftkabiná helyezte el, anélkül hogy észrevették volna: a becsapódás végzetesen megrongálta a tartóköteleket. Betty évtizedekkel később azonban maga számolt be arról, hogy valójában végig az eredeti liftjében tartózkodott, amely a sérülések következtében váratlanul zuhanni kezdett.
Akárhogyan is alakultak az események a rettegett esés előtt, a szakértők egy dologban egyetértenek. Betty bizonyíthatóan a kabinban ült, amikor az leszakadt, és hatalmas sebességgel a liftakna legaljára zuhant.
A szerkezet hihetetlen 75 emeletnyi magasságból zuhant le, ami több mint 300 méteres távolságot jelent. Ez a dermesztő rekord a mai napig a leghosszabb dokumentált liftzuhanásként tartják számon, amelyet valaki életben megúszott.
Amikor a mentőcsapatok végül áttörték magukat a romokhoz, egy teljesen összepréselődött fémrakást találtak. A beavatkozóknak először nehéz munkával nyílást kellett vágniuk a deformált acélba, csak azután tudott az egyik önkéntes bebújni és elérni az áldozatot.
A sérülések listája félelmetes volt. A nő törést szenvedett a nyakcsigolyájában, a gerincén és a medencéjén, mindkét lába eltört, testét mély égési sebek borították. E súlyos állapot ellenére még élt, és azonnal a legközelebbi kórházba szállították.
Mi mentette meg az életét?
A csoda pontos magyarázata máig foglalkoztatja a szakembereket. A műszaki elemzések arra utalnak, hogy a kabin az ütközés pillanatában egy speciális olajcsillapítóra érkezett, amelyet az akna legaljára szereltek. A tapasztalt mérnökök arra is rámutatnak, hogy a zuhanó kabin alatt lévő levegő az alacsony aknában rendkívüli mértékben összesűrűsödhetett, így egyfajta hatalmas légpárnát alkotva némiképp lassíthatta az ütközést.
Az azonban biztos, hogy az automata vészfék acélkötelét a repülőgép-becsapódás teljesen megsemmisítette, így a szabványos biztonsági rendszernek nem volt esélye működésbe lépni. Hogy a végső túléléshez mennyiben járult hozzá a csillapító és mennyiben a sűrített levegő, azt a fennmaradt dokumentumokból ma már nem lehet teljes pontossággal megállapítani.
Élet a csoda után
Betty négy véget nem érő hónapot töltött kórházi ágyon. A hosszú rehabilitációt otthon, hozzátartozói gondoskodása mellett végezte el. Az arkansasi szülővárosába nagyjából nyolc hónappal a végzetes nyári reggel után tudott visszatérni.
A hihetetlen túlélésével járó hírnevet sohasem kereste. A sajtó figyelme inkább terhes volt számára, és csendes, visszahúzódó életet élt tovább. Ami azonban igazán lenyűgöző: a liftektől egyáltalán nem fejlődött ki fóbiája, és a jövőben is félelem nélkül szállt be beléjük.
Betty Lou Oliver a tragédia után még 54 teljes értékű évet élt. Férjével együtt nevelte fel a családját, és 74 éves korában hunyt el. 1999 novemberének végén halt meg az arkansasi Fort Smith városában.
Maga a felhőkarcoló is hasonló törhetetlenséget mutatott, mint alkalmazottja. Az óriási anyagi és szerkezeti károk ellenére az Empire State Building nagy része már a következő hétfőn újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt.
